PÁKAI ÖVEGES JÓZSEF ÓVODA-BÖLCSŐDE

ÉVES MUNKATERVE

2026/2027.

Készítette: Magai-Király Eszter – igazgató

1        Törvényi háttér

• 32/2012 (X.8) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelvei
• 368/2011. (XII. 31.) Kormány Rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.)
• 335/2005. (XII. 29.) Kormány Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
• 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet.
• Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény.
• Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet.
• 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (munkaviszony)
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (megbízási jogviszony)
• EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) /a továbbiakban: GDPR/
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• a közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
• 2015. évi CCXXII. törvényaz elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
• 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról
• 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
• 363/2012 (XII. 17.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról és annak módosításáról szóló a 137/2018. (VII. 25.) kormányrendelet
• 401/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról
• 402/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról, valamint egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
• 403/2023. (VIII. 30.) kormányrendelet egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról, valamint az ide vonatkozó módosítások
• 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvényekmódosításáról.
• 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyiellátásról
• 77/2025. (IV. 15.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet, valamint egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A fenntartó helyi rendeletei, határozatai

Az óvoda szabályozó dokumentumai:

• Alapító okirat,
• Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Pedagógiai Programja,
• Szervezeti és Működési Szabályzat,
• Házirend,
• Mini Bölcsőde Szakmai Programja

Útmutatók – Oktatási Hivatal:

• Országos Tanfelügyelet – kézikönyv az óvodákszámára
• Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (kiegészítőkkel)

2        Az intézmény adatai

Az óvoda neve:                                               Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde

Címe:                                                               8956 Páka, Ifjúság út 11.

Az óvoda-bölcsőde fenntartója:                    Pákai Öveges József Óvodát Fenntartó Intézményi Társulás

Címe:                                                               8956 Páka, Petőfi S. u. 1.

A munkaterv érvényessége:                          2026. szeptember 01. –től

A munkaterv benyújtója:                              Magai-Király Eszter óvodaigazgató és a nevelőtestület

Az intézmény OM azonosítója:                    202296

Székhelye:                                                       Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde

                                                                         8956 Páka, Ifjúság út 11.

Telephelyei:                                                    Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Csömödéri Telephelye, 8957 Csömödér, Rákóczi út 16.

                                                                       Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Novai Telephelye, 8948 Nova, Kossuth utca 6.

A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

091110            Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120            Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015            Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

104030            Gyermekek napközbeni ellátása, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás keretében

104031            Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035            Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

A költségvetési szerv típus szerinti besorolása:

Tevékenység jellege: közszolgáltató

A közszolgáltató szerv fajtája: közoktatási intézmény – óvoda

Működési területe: A társult önkormányzatok közigazgatási területe

A társulás tagjai:

Páka Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Ortaháza Községi Önkormányzat képviselő testülete

Pördefölde Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Csömödér községi Önkormányzat Képviselő testülete

Hernyék Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Iklódbördőce Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Nova Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Barlahida Községi Önkormányzat Képviselő testülete

Irányítói jogokkal felruházott irányító szerv: Pákai Öveges József Óvodát Fenntartó Intézményi Társulás Társulási Tanácsa

Hivatalos bélyegző felirata:                                    Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde

8956 Páka, Ifjúság út 11.

Számlavezető pénzintézet neve:                 Otp Bank

2.1       Az Alapító okirat szerinti feladatellátás

3        Bevezetés

Az óvoda-bölcsőde munkaterve az óvodai, bölcsődei nevelés helyi rendjét határozza meg. Jelen terv az előző évi munkaterv, az év végi beszámolók, méréseredmények, partneri elégedettségmérések, az intézményi külső és belső ellenőrzések figyelembe vételével jött létre. A 2026/2027-es nevelési év feladatait, céljait ennek tükrében alakítottuk.

4        Működési terv

4.1       A nevelési év rendje

1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet értelmében, a nevelési év első tanítási napja 2026. szeptember 1. kedd, utolsó tanítási napja, 2026. június 18. péntek, nevelési év utolsó napja: 2027. augusztus 31.

Tapasztalataink szerint az iskolai szünetek időtartama jelentősen befolyásolhatja az óvodába járó gyermekek létszámának alakulását, ezért az iskolai szünetek időtartamára előzetesen felmérjük a szülői igényeket gyermekek elhelyezése iránt. Az óvodában minden munkanapon nyújtunk ellátást, feladat-ellátási helyenként változhat a nyitvatartási napok száma, az igénylők számától, illetve fenntartói engedélytől függően, ahol nem jelentkezik igény az ellátásra, ott a dolgozók éves rendes szabadságuk terhére lehetnek távol. A mini bölcsőde nyitvatartása igazodik az óvodai nyitvatartáshoz.

A nevezett időpontban igényfelmérés alapján tartunk nyitva, ahol az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra sem lesz igény gyermekek elhelyezésére, az intézmény ügyeleti nyitvatartásban látja el a tanügyigazgatási feladatokat, 8:00- 12:00 óra közötti időtartamban, a munkavállalók beosztásáról az igazgató dönt.

Iskolai szünetek időtartama:

(1) Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2026. november 2. (hétfő).

 (2) A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2026. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2027. január 4. (hétfő)

 (3) A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2027. március 24. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2027. április 5. (hétfő).

Az intézményi nyári zárva tartás tervezett időpontjai a következők:

A Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde 2027. évi nyári zárva tartási időpontját az alábbiak szerint tervezzük:

• Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Székhely, 8956 Páka, Ifjúság u. 11. :

 2027. 07. 26-től.- 2026. 08. 20-ig – 4 hét

• Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Csömödéri Telephely, 8957 Csömödér, Rákóczi u. 16. : 2026. 06. 21. – től -2026. 07. 16-ig – 4 hét

• Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Novai Telephely, 8948 Nova, Kossuth u. 6.

2026. 07. 05.-tól- 2026. 07. 30.-ig – 4 hét

A nyári időszakban a feladat-ellátási helyek zárva tartásának idején a másik intézményekben fogadják a gyermekeket. A gyermekek intézménybe történő szállítása a szülő feladata.

Munkaszüneti és ünnepnapok 2026/2027-ben:

• október 23. péntek – 56-os Forradalom ünnepe – munkaszüneti nap
• december 13. szombat – munkanap – áthelyezett munkanap (dec. 24. helyett)
• december 24. csütörtök – Szenteste – pihenőnap (4 napos hétvége)
• december 25. péntek – Karácsony – munkaszüneti nap
• 2026. január 1. péntek – Új Év – munkaszüneti nap
• 2026. március 26. péntek, Nagypéntek, munkaszüneti nap
• 2026. március 28-29. Húsvét, munkaszüneti nap
• 2027. május 17. hétfő, Pünkösd, munkaszüneti nap

4.2       Nevelés nélküli munkanapok felhasználása

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3. § értelmében az óvodai, munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. A rendelet 2. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak szerint az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokon a szülői igény esetén az óvoda gondoskodik a gyermekek felügyeletéről.

4.3       Szervezeti feltételek

A köznevelési intézmény igazgatója – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

Távollétében a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezett helyettesítési rend alapján látják el az intézmény irányítását. A helyettes hatásköre az igazgató helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyettesre, vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben, írásban történik, kivéve a igazgató helyettes felhatalmazását.

Az intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A mini bölcsőde szakmailag önálló, saját Szakmai Programja alapján működő egysége az intézménynek, a kisgyermeknevelő felel a csoportban vezetendő dokumentumok szakszerű és pontos vezetéséről, továbbá az informatikai (KENYSZI,IDP) támogató rendszerben a gyermekek adatainak kezeléséért, rögzítéésért.

4.3.1       Intézményi feladatmegosztás

4.4       Humánerőforrás feltételrendszere

Az óvodavezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a esetleges ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, ha szükséges, a tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása, gyakoroltatása.

A pedagógusok felelőssége az intézményi önétékelés és tanfelügyeleti ellenőrzés során a jogszabálynak megfelelő tevékenységek, dokumentációk vezetése, közreműködés a sikeres ellenőrzési eljárások lefolytatásában, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok, és a vezetés összteljesítményét mutatja.

A teljesítményértékelési rendszer átalakítása miatt, az eddigi folyamatok felfüggesztésre kerültek, október második felében várható új rendszer bevezetése.

4.5       Óvodai-bölcsődei csoportadatok

4.6       Munkaidő beosztás

A 2023. évi LII. törvény a Pedagógusok Új Életpályájáról alapján:

76. § [A kinevezésbe foglalt munkaidő]

(1) A teljes napi munkaidő nyolc óra (a továbbiakban: általános teljes napi munkaidő).

(2) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (a továbbiakban: részmunkaidő).

(3) A felek a 45. § (7) bekezdése alapján csökkentett munkaidőben állapodhatnak meg. A csökkentett munkaidőre – a munkavégzés ellenértékének kivételével – a részmunkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

77. § [Munkarend]

(1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

a) vezetőre kötetlen,

b) pedagógusra részben kötetlen,

c) nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottra, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben foglalkoztatott pedagógusra kötött

munkarend irányadó.

(2) Kötetlen munkarendben a vezető a munkaideje felhasználását és beosztását, az előírt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

(3) Részben kötetlen munkarendben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kötött munkaidő feletti munkaidő-részt maga oszthatja be (a továbbiakban: szabad felhasználású munkaidő), a munkaidő 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részét a munkáltató osztja be.

(4) A kötött munkarendben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók munkaidejét a munkáltató osztja be.

78. § [A munkaidő beosztása]

(1) A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejének feladat szerinti felosztására figyelemmel, a tanév, nevelési év rendjéhez igazodóan osztja be, legalább egy hétre szólóan. A munkaidő-beosztás lehet egyenlő és egyenlőtlen. Általános munkarend esetén a munkaidőt a munkáltató hétfőtől péntekig osztja be.

3) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamát, valamint a munkaidő-beosztást a kezdetét megelőző legalább egy héttel korábban írásban kell közölni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval.

79. § [A munkaidő feladatok szerinti felosztása]

(1) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben részben kötetlen munkarendben foglalkoztatott pedagógus kinevezésbe foglalt munkaideje az ellátandó feladatok alapján az 1. mellékletben meghatározottak szerint

a) kötött munkaidőre, ezen belül neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre és a kötött munkaidő fennmaradó részére, valamint

b) szabad felhasználású munkaidőreoszlik.

(2) A pedagógus a kötött munkaidejét az igazgató által előírt feladatok ellátásával köteles tölteni.

(3) A kötött munkaidőn belül

a) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben a tanulókkal, gyermekekkel való közvetlen foglalkozással összefüggő, a 80. §-ban meghatározott feladatok,

b) annak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn felüli részében végrehajtási rendeletben meghatározott további feladatok

rendelhetők el.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetőjének és helyettesének, továbbá vezető megbízással rendelkező pedagógusának munkaideje

a) neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre és

b) a vezetői feladatok ellátására szolgáló időre

oszlik, melynek mértékét a 2. melléklet határozza meg. Vezetői megbízással rendelkező pedagógus heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidejétől a fenntartó döntése alapján lefelé el lehet térni.

81. § [A munkahelyen töltendő idő]

(1) A szabad felhasználású munkaidőben a munkavégzés helyét a pedagógus jogosult meghatározni.

(2) A munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a kötött munkaidőben a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Ennek során indokolt esetben, mérlegelési jogkörében a szabad felhasználású munkaidő tekintetében is előírhatja az intézményben történő munkavégzést.

(3) Az esetleges többlettanításra igénybe vehető rendes munkaidő alatt a pedagógus a munkáltató feladatellátási helyén köteles tartózkodni.

Az óvodapedagógusok esetében, a csoportban töltendő foglalkozással lekötött munkaidő 32 óra, óvodában eltöltendő munkaidő 32 óra, a további 8 órában szabadon felhasználható munkaidő van, ezen fennmaradó órákból a munkáltató további 4 órában meghatározhatja, hogy milyen tevékenység elvégzésére kötelezi a munkavállalót. Esetenként szülői értekezlet, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletek megtartása.

Az óvodaigazgató heti munkaideje 40 óra, amit kötetlenül jogosult beosztani, a csoportban töltendő heti 10 óra foglalkozással lekötött munkaidőn felül.

Az igazgató helyettes kötelező foglalkozással lekötött munkaideje csoportban heti 24 óra, fennmaradó 16 órát a vezetői-helyettesi feladatok ellátására (pl. szervezési, adminisztrációs, ellenőrzési feladatok), valamint a foglalkozásokra, felkészülésre fordítja.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógiai asszisztens csoportban töltendő munkaideje napi 7 óra, a fennmaradó 1 órában, az intézményben egyéb munkaköri leírásban rögzített feladatait látja el.

A kisgyermeknevelő heti csoportban töltendő munakideje 35 óra, napi 7 óra. A részmunkaidőben foglalkoztatott kisgyermeknevelő időarányosan, 30-ból, 26 órát tölt csoportban.

4.7       Tárgyi, infrastrukturális feltételrendszer

Az intézményben 2026 nyarán pályázati forrásokból Novai és Csömödéri Telephelyeken kazáncserét, fűtéskorszerüsítést hajtottak végre. Egyéb nagyobb karbantartás, beruházás nem történt, nem is volt indokolt.

4.7.1       Tárgyi eszközök beszerzése, fejlesztése

Az év végi beszámolóban összegyűjtött, illetve a nevelés év kezdetekor felmért tárgyi eszközök, anyagok beszerzése, pótlása, használati eszközök, konyhai felszerelések beszerzése folyamatosan zajlik,, a felmért igényeket az óvoda igazgatójának mérlegelése után, a rendelkezésre álló források függvényében teljesíti.

A 2026/2027-es nevelési évben tervezett fejlesztések:

Csömödérben a terasz felújítása, faanyag vásárlás, tartóoszlop cseréje. Kisebb, működéshez szükséges eszközök, edények, porszívó, stb… beszerzése folyamatban.

Nován a belső berendezési tárgyak, óvodai csoportszobai tárgyak, asztalok, székek elhasználódtak, cseréjük esedékes, a szülői szervezet báljának bevételéból tervezzük fejleszteni, cserélni a bútorokat. Egyéb működéshez szükséges felszerelés beszerzése folyamatban van.

Beszerzések ellenőrzésének felelőse az óvoda igazgatója.

Az év végén felmérésre kerültek a Knt. 2. sz. mellékletében felsorolt eszközök, a hiányosságok pótlása folyamatban van, adottságokhoz igazodva.

• Nevelőtestületi és Pedagógiai feladatok

A munkaterv legfontosabb területe, hogy az előző év beszámolójában összegzett eredményeket, kiemelkedő vagy fejleszthető területeket hogyan tudjuk továbbfejleszteni, javítani, beépíteni a következő nevelési év munkatervébe.

•              I. Pedagógiai folyamatok – Értékelése: 3
• Tervezés: megfelelő, intézményvezetői kívánalmaknak megfelelő, dokumentumellenőrzések tapasztalatai pozitívak, az esetleges hiányosságok tisztázottak, határidőre pótoltak, rendezett, átlátható, szakmai munkát alátámasztó. Az alapdokumentumok törvénynek, jogszabályoknak való megfelelősége folyamatosan monitorozott, szükséges változások beépítésre kerülnek.
• Megvalósítás: minden intézményegységben magas színvonalon teljesített, folyamatos szakmai fejlődési igény jellemzi, gyermekek érdekeinek, fejlettségi szintjének és sajátosságainak figyelembe vételével megvalósított.
• Ellenőrzés:Az intézményben folyó pedagógiai munka minősége továbbra is magas fokú szakmai tudást, jól szervezett működést mutat, az ellenőrzések megvalósítása folyamatos, igazgató és helyettese által.
• Értékelés: gyermekek fejlődésének értékelése jól kialakult, egyszerűen használható dokumentum alapján történik, félévkor és év végén összehaszonlító elemzésekkel, ezek eredményei alapját képezik a kiemelt fejlesztési céljainknak, feladatainknak.
• szülői és a fenntatói elégedettségmérés lebonyolítását elvégezzük, értékelés az év végi beszámolóban.- továbbfejlesztése folyamatban
• Korrekció: az intézmény alkalmazottai, a nevelőtestület nyitott a változások befogadására, a pedagógiai folyamatok értékelésének elemzésével a korrekció szükségességét belátja, elvégzi, dokumentálja. A PDCA ciklus gyakorlati alkalmazása jellemzi a működést, a szükséges finomítások az intézmény vezetésének irányítása mellett zajlanak.

II. Személyiség és közösségfejlesztés – Értékelése: 3

1. Személyiségfejlesztés: a gyermekek legsokoldalúbb megismerésén keresztül tervezzük a fejlesztésüket, az óvodai élet jelenleg megvalósítható programjait, ünnepeinket, rendezvényeinket. Minden óvodában a szakemberekkel együttműködve végezzük a szakmai munkát.
2. Közösségfejlesztés: nevelési évben sokoldalúan kivitelezett, helyi igényekhez, sajátosságokhoz igazodó

III. Eredmények– Értékelése: 2

Az eredményeink a gyermekek fejlettségében mérhetőek. Szülői és gyermeki elégedettségmérés tapasztalatai ismertek, elemzésre kerültek, megállapítások beépítésre kerülnek.

IV. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció – Értékelése: 3

A kollégák közötti együttműködés, szakmai munka kifogástalan, lehetőségeinkhez mérten telephelyeken átívelő. Infokommunikációs eszközök fokozottabb igénybevételével tartjuk a kapcsolatot, személyes jelenlét is rendszeres. Továbbképzések, hospitálások, belső tudásmegosztás az értekezleteken, nevelési, alkalmazotti, szervezeti egységeket érintő megbeszéléseken, egyéni beszélgetéseken kivitelezettek.

V. Az intézmény külső kapcsolatai – Értékelése: 3

Külső partnerekkel való együttműködés jónak mondható.

Fenntartóval való kapcsolat elmélyítése, nagyobb betekintés nyújtásának szándéka miatt külön beszámoló perezentálása a cél az önkormányzatok felé az intézményben folyó szakmai munkáról. Fenntartói elégedettségméréssel záruló folyamat.

VI.A pedagógiai munka feltételei – Értékelése: 3

1. Személyi feltételrendszerben bekövetkező esetleges változásokat a vezetés időben kommunikálja a fenntartó felé. Törvényességi előírásoknak és az intézmény érdekeinek megfelelő vezetői döntésekkel tervezi a humánerőforrás gazdálkodását, a felmerülő problémákat megoldja.
2. Tárgyi feltételrendszertekintetében a felszereltség jónak mondható, természetesen mindenhol tervezzük a további fejlesztéseket, felújításokat a költségvetés és a pályázati források figyelembe vételével.

VII.Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés – Értékelése: 3

Összegzés: A Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde törvényes működése, jogszabályban meghatározott felügyelete, irányítása minden területen megfelelő. Folyamatosak a Kormányhivatali és szakmai ellenőrzések, melyek ugyancsak a megfelelőségről tanúskodnak. A szakmai munkák színvonala folyamatosan magas szintű, a tapasztalt kollégák megfelelő mértékbenadják át a tudást és a tapasztalatot a fiatalodó, erős óvodapedagógus gárdának. Lelkesedésük, munkabírásuk megfelelő, szakmai felkészültségük folyamatosan gyarapszik. Elmondható, hogy harmónikus, jól szabályzott, szakmailag kiemelkedő munkát végző munkatársak, jól felkészült, naprakész tudással rendelkező igazgató irányítja az intézményt.

• Célok, feladatok meghatározása a következő évre

Óvodai nevelésünk alapja az óvoda pedagógiai programja. Működésünket, nevelési céljainkat, feladatainkat alapdokumentumaink határozzák meg (Alapító Okirat, SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program).

Alapdokumentumaink éves felülvizsgálata a szerkezeti változások függvényében fontos feladatunk a következő nevelési évben is.

Óvodai nevelésünk célja a gyermekek harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, figyelembe véve a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és az életkori sajátosságokat. Az óvodai nevelés feladatai egymásra épülnek, és egymással összefüggő komplex módon az egész nap folyamán érvényesülő tevékenységek. A párhuzamos tevékenységirányítás teremti meg a lehetőségét a differenciált fejlesztésnek, az egyéni és a kiscsoportos foglalkozásnak, tevékenységeknek.

Ennek a lehetőségét az óvodapedagógiai rugalmasság a feladatok megvalósításában, és a biztonságot nyújtó szokás- szabályrendszer adja.

 Legfőbb feladatunk a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésük feltételeinek megteremtése a családi nevelésre építve. A nevelési program feladatrendszerén belül az óvodapedagógus szabadon választhatja meg a feladatokhoz kapcsolódó tevékenységrendszereket, módszereket, mindig szem előtt tartva az óvodai nevelés alapvető céljait. Az óvodai Pedagógiai Programban tükröződik a feladatellátási helyeink sajátos arculata:

A 2026/2027-es nevelési év kiemelt nevelési céljai, feladatai

A nevelési év kiemelt feladatait a 2025-2026-os nevelési év mérései, értékelései, illetve az éves beszámolók értékelése alapján jelöltük ki. A gyermeki fejlődésmérések eredményeinek összegzése:

Összegzés: Óvodai összesítés alapján a legjobb eredményt a kommunikációs fejlettség (79,47%) területén értük el, aztán az önállóság fejlettsége követi, 75,62%. 3. helyen motoros fejlettség áll, 73,06%-al, majd a kognitív képességek és legvégül a szociális fejlettség áll.

A kiscsoportosok közül a legügyesebbek összességében a pákai gyerekek, 66,88%, majd a csömödéri, (58,614%), aztán a novai kicsik következnek, (52,12%).

A középsős korosztályban első helyen. legmagasabb pontokkal a novai gyerekek, a másodk helen a pákaiak állnak, míg harmadik legmagasabb pontot a csömödériek értek el.

Nagycsoportosok leső helyen Nova, II. helyen Páka, III. helyen Csömödérben végeztek.

A gyermekek szociális háttere véleményem szerint nagyban befolyásolja a gyermekek nagycsoportban elért eredményét, ezért is lehet, hogy Csömödérben már évek óta kicsit alacsonyabb a pontszám.

Sikeresnek ítélem meg a táblázatok és adatok elemzése alapján a nagycsoportos, tanköteles gyermekekkel a fejlesztéseket. Külön hangolódó foglalkozások, egyéni fejlesztések tervezését és beépítését a mindennapi pedagógiai tevékenységben.

Nova nagyon jól szerepelt, nem volt a legalacsonyabb egyik terület mérési adatai alapján sem, 2 területen legjobb eredményt ért el, (motoros, kognitív képességek). Páka három legmagasabb eredménye,(kommunikációs, szociális, önállóság) mellett két területen a legalacsonyabb eredményt mondhatja magáénak, ezek mindenképpen fejlesztési célként kell, hogy megjelenjenek.

Csömödér két második helye mellett, három harmadik eredményt is elért. Elmondható, hogy ott a legalacsonyabb az összesített eredmény,de nem sok százalékponttal maradnak alul egyik területen sem.

A gyermekek szociális hátterét tekintve párhuzam vonható a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet előfordulása és a százalékos összeredmények között. Csömödérben 17 fő, Pákán 13 fő, Nován 5 fő a HH-s, HHH-s határozattal rendelkező gyermekek száma.

Legfontosabb fejlesztési prioritások kiindulópontja az eredmények alapján:

2024/2025      2025/2026

Páka :              verbális           motoros képességek fejlesztése,

kognitív          kognitív képességek fejlesztése

Csömödér:      kognitív          kommunikációs képességek

                        verbális           szociális képességek

önállóság

Nova:              kognitív          szociális képességek

                        szociális          kommunikációs képességek

önállóság

Intézményenként a leginkább fejlesztésre szoruló területek:

Nova:

• Szociális kompetencia fejlesztése: gyermekek konfliktusezelési képességének javítása játékosan, pozitív megerősítés gyakorlása, drámajátékok alkalmazása, szokás szabályrendszerben rugalmas napirend alkalmazása, felesleges várakozási idők kiküszöbölésére törekvés, kevesebb, de mindenki számára elfogadott, érthető szabályok következetes betartása, betartatása, ellenrzéssel
• Kommunikációs képességek: javasolt feladat a következő nevelési évben: anyanyelvi játékok, sok mese, vers, mondóka, beszélgető körben egymás megnyilvánulásainak meghallgatása
• Önállóság gyakorlása: önkiszolgálás az étkezés, mosdózás, öltözés területén, nagyobbak segítségnyújtására lehetőség teremtése, munka jellegű feladatok tervezése

Páka:

• Motoros képességek: javasolt feladat a következő nevelési évben: sok mozgás, mindennapos mozgás sokrétű formáinak bevezetése, szabad játékidőben a mozgásra szolgáló előterek kihasználására törekvés, tornaszoba és a szabad levegő kínálta lehetőségek kihasználása
• Kognitív képességek: javasolt feladat a következő nevelési évben: logikai játékok, matematikai tapasztalatok célzott bővítése, társasjátékok, drámajátékok, szerepjátékok alkalmazása a problémamegoldó gondolkodás erősítésére

Csömödér:

• Szociális képességek: javasolt feladat a következő nevelési évben: gyermekek konfliktusezelési képességének javítása játékosan, pozitív megerősítés gyakorlása, drámajátékok alkalmazása, szokás szabályrendszerben rugalmas napirend alkalmazása, felesleges várakozási idők kiküszöbölésére törekvés, kevesebb, de mindenki számára elfogadott, érthető szabályok következetes betartása, betartatása, ellenrzéssel
• Verbális,  Kommunikációs képességek: javasolt feladat a következő nevelési évben: anyanyelvi játékok gyakoriságának növelése, gyakoribb bábozás, mesélés, verselés, dramatizálás
• Önállóság: önkiszolgálás az étkezés, mosdózás, öltözés területén, nagyobbak segítségnyújtására lehetőség teremtése, munka jellegű feladatok tervezése

5.3       Az intézmény alapdokumentumaiban foglaltaknak megfelelően, illetve az év végi beszámolóban összegzettekek megfelelően a további nevelési célokhoz rendelt feladatok a 2026/2027-es nevelési évben:

6        Személyiség-, és közösségfejlesztés

6.1       Az egyes gyermekek személyes és szociális készségeinek, képességeinek megismerésének intézményi gyakorlata (módszerek, eszközök, technikák)

A kiemelt nevelési célok és feladatok meghatározásánál illetve megvalósításánál is fontos szempont, hogy a gyermekeket minél szélesebb körben legyen alkalmunk megismerni, hiszen a feltérképezett alapokra tudunk eredményesen építkezni. A munkaterv megvalósításának tervezését ezért a megismerésre alapozzuk. Kihasználjuk a családlátogatás, megfigyelések, szülői fogadóórákon szerzett ismereteket, információkat a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésének tervezéséhez.

Intézményünkben egységesen a Székhelyintézményben és a két Telephelyen egyaránt elvégezzük minden évben két alkalommal (január, május) a gyermekek fejlettségi szint mérését. Tesszük ezt a kötelezően bevezetett Ovikréta gyermeki fejlődésmérés módszerével. (OVIKRÉTA mérési rendszere átdolgozás alatt, a feladatoknál alkalmazkodunk a változtatáősok bevezetéséhez időben, tartalomban egyaránt.)

A fejlesztési tervek elkészítése után a fejlesztendő területnek megfelelően választunk a gyermek számára játékokat, a minél nagyobb hatékonyág érdekében alkalmazzuk az indirekt játékvezetés módszerét.

Egyes gyermekek esetében indokolt lehet egyéb fejlődés diagnosztikai mérés alkalmazása, pl. a Kulcsár Mihályné féle mérés elvégzése is. A mérést követően szükség esetén egyéni mozgássor összeállítására kerülhet sor.

Intézményünkben a ZMPSZ Lenti Tagintézményének munkatársai végzik a fejlesztéseket, illetve a logopédiai ellátást a megszokottak szerint a 2026/ 2027-es nevelési évben is.

A gyógypedagógiai ellátást a Móricz EGYMI munkatársai, utazó pedagógusai, gyógypedagógusai látják el.

A nevelési év végén a szülők írásban és a gyermek óvodapedagógusai szóban részletes tájékoztatást kaptak a fejlesztés eredményeiről, szükség esetén további feladatokról, a mérési dokumentumok megismerését aláírásukkal igazolták.

A következő nevelési év előkészítéseként 2025/2026-os nevelési év végén, és jelen nevelési év elején a fejlesztőpedagógusok, logopédusok szülői beleegyezéssel elvégezték a 3. és az 5. életévüket betöltött gyermekek prevenciós szűrővizsgálatát, melynek eredményét ismertették a szülőkkel. A gyermekek szűrővizsgálatát szeptemberben tervezik megvalósítani, ezt megelőzőleg szeptemberben szintén megvizsgálják a gyermekek aktuális fejlettségi állapotát, a minél pontosabb tervezés és megvalósítás érdekében, melyet a 2026/ 2027- es nevelési évben valósítanak meg.

A gyermekek szociális helyzetének állapotáról a Napsugár Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat és Központ munkatársától, Lisziné Balogh Erzsébet (Páka, Nova), Győreiné Szabó Marianna(Csömödér) kapunk tájékoztatást, folyamatos és rendszeres a kapcsolattartás. Minden óvodában kijelölt gyermekvédelmi felelős dolgozik, az év végi nevelési értekezleten megbeszéltek értelmében év elején mindenhol közös megbeszélést tartottak a családsegítő munkatársak, védőnők az illetékes óvodapedagógussal. Ennek eredménye képpen készítették el a feladatellátási helyeken a gyermekvédelmi terveket a kollégák.

A 2026/2027-es nevelési évtől a Gyermekvédelmi és Esélyteremtő Munkacsoportba épül be a gyermekvédelem.

A védőnőkkel is folyamatos a kapcsolattartás:  Bajsz- Berta Anita Pákán, Rokob Mária/ Mikóné Kiss Éva, Csömödérben, Nagy Mariann védőnő Nován teljesít szolgálatot. Munkatervben szabályozottak értelmében rendszeresen végeznek tisztasági vizsgálatot.

A mini bölcsődében a gyermekek beszoktatása előtt családlátogatást tart a szülő beleegyezésével a kisgyermeknevelő, itt megismerkedhetnek kötetlenebb formában egymással, betekintést kap a kisgyermeknevelő a család nevelési rutinjába, itt lehetőség nyílik a bizalom megalapozására, a gyermek megfigyelésére otthoni körülmények között, a szülők aggodalmai eloszlatására a bölcsődébe járás, beilleszkedés miatt, és a felmerülő kérdések megbeszélésére. A Gyermektükör c. nyomtatványt kitöltésre kerül, ami fényt derít a gyermek fejlődésére, szokásaira megkönnyítve a későbbi beszoktatást.

•  Az egyes gyermekek személyes és szociális képességeinek fejlesztése (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre) kulcskompetenciák fejlesztése

Pedagógia programunkban megfogalmazott célok és feladatok alapján:

Egyéni fejlesztésekkel, differenciált feladatadással segítjük a gyermekek készségének, képességeinek fejlesztését, a kulcskompetenciák erősítését. Elsősorban a játékra, a tevékenykedésre alapozzuk a fejlesztéseket. Fontos az állandó pozitív visszajelzés, megerősítés, a sikerélmény biztosítása, mint a motiváció legfontosabb eszköze. Fokozottan figyelünk az egyéni fejlesztési javaslatok fokozott beépítésére a tervezésbe, a nevelési tervekben, illetve a tematikus tervekben ezen feladatok megjelenítésére és megvalósítására kiemelt figyelmet szentelünk. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert a fejlesztési tartalmak, tervezett tevékenységek minden gyermek fejlődését egyformán szolgálják. Ennek az egyénre szabott fejlesztési tervnek a szerves része az intézményben működő munkacsoportok tevékenysége. Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport a tanköteles, majd az iskolába menő gyermekek csoportos, egyéni fejlesztését tűzte ki célul a Hangolódó foglalkozások megtartásával.

A tehetséggondozó munkacsoport az egyéni képességekhez igazodva segíti a tehetségcsírákat mutató gyermekeket, lehetőséget adva művészi, előadói, mozgás, és egyéb területeken. Műsorok összeállításában, pályázatokon való részvételben, mozgáskultúrát fejlesztő egyéb tevékenységekben, mint néptánc, foci.

Nagy hangsúlyt fektetünk a szakemberekkel történő kapcsolattartásra, rendszeres konzultációra. A szülőket ösztönözzük a fejlesztő feladatok otthoni, főleg a logopédiai gyakorlás tekintetében. 

SNI gyermekek fejlesztését utazó gyógypedagógusok látják el, szakértői vélemény alapján. Az eredményes munka érdekében elengedhetetlen a folyamatos konzultáció a fejlesztést végző pedagógussal. SNI gyermeknél minden esetben fejlesztési tervet készítünk az egyéni fejlődési lapok kitöltése után, épp úgy, mint annak a gyermeknek, akiben felfedezni véljük bármely területen a tehetség csíráját.

Jelenleg 2 fő Sni-s gyermek van a pákai székhelyintézményben, 1 fő a csömödéri telephelyen, 3 fő a novai telephelyen. Folyamatban van Pákán további 2 gyermek, Csömödérben 3 gyermek, Nován 2 gyermek vizsgálata. BTMN- es gyermünk jelenleg nincs.

6.2.1       Tehetséggondozás

A különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének egyik fontos területe a tehetséggondozás, az óvodai tehetséggondozás a tehetségígéretek megtalálásával kezdődik, majd a fejlesztés egyénre szabott módjaival folytatódik. Első körben a gyermekek megismerésére törekszünk, ezt spontán módon, illetve célzott megfigyeléssel valósítjuk meg. A tehetségígéretek megtalálását követően rövid tervet készítünk, célokat, feladatokat jelölünk meg, melyeket ezt a csoportszobában, játékidőben, differenciáltan valósítunk meg, ugyanis a feltételek erre adottak.

Az óvodai élet kínálta lehetőségek, programok és rendezvények alkalmával lehetőséget biztosítunk ezen gyermekek számára tehetségmorzsáik bontogatására, éneklés, verselés, mozgás, tánc, stb.

Már több éve tehetséggondozó munkacsoportot működtetünk mindhárom feladatellátási helyen, mely csoport éves munkaterv alapján dolgozik, a tapasztalatokat a munkatervben rögzítettek alapján megosztják egymással.  Tervezzük a 2026/2027-es nevelési évben is a pályázatok figyelését, az elmúlt évek tapasztalataira építve. Igyekszünk minnél több rajzos, kézműves pályázaton részt venni. A tehetséggondozás is bekerül a Gyermekvédelmi és Esélyteremtő munkacsoport gondozásába, hiszen a tehetséges gyermekeke is megkülönböztetett figyelmet igényelnek.

6.2.2       Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szakértői vizsgálati eredményekben rögzítetteknek megfelelően, differenciáltan tervezzük az óvodai tevékenységeket. A gyógypedagógusokkal együttműködve, rendszeresen konzultával kínáljuk a komplex személyiségfejlesztést számunkra.

6.2.3       Tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése

Az óvodapedagógusok fontos feladata, hogy szükség esetén, meglátásuk, tapasztalatuk, szaktudásuk alapján a gyermekeknek vizsgálatot javasoljanak, szülői beleegyezéssel. A szakértői vizsgálatok eredményeire alapozva az egyéni fejlesztési terveket alapján. Jelenleg az intézményben BTMN-es gyermekek száma: 0 fő.

6.2.4       A gyermekek szociális hátrányának csökkentése, enyhítése

Kialakult szokásainknak megfelelően, mindegyik intézményegységben változatos, gyermekek egyéni- és életkori sajátosságaihoz igazodó, sokszínű programot szervezünk. Ezeket intézményi költségvetés, Szülői Közösség, szülői támogatások, pályázati források felhasználásával valósítjuk meg. Megismertetjük a gyermekeket rendezvényeink, programjaink, ünnepeink által a hagyományokkal, szokásainkkal, élményszerzési lehetőséget biztosítunk számukra változatos formában, pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok alátámasztását szolgálják ezen rendezvények. A járványügyi helyzethez alkalmazkodva ebben a nevelési évben is inkább az óvoda berkein belül megvalósítható programokra fókuszálunk, ugyanakkor, amennyiben a lehetőségeink nem lesznek korlátozva a külsős programok megvalósítását is megcélozzuk.

A gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése, felzárkóztatás, hátrányok leküzdésének, csökkentésének feladata intézményünkben kiemelkedő fontossággal bír, Csömödérben 40%, Pákán 19% -os arányban vannak jelen a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. os az arány.

A HH-s és HHH-s gyermekek részére egyéni fejlesztési terveket készítünk, amelyekben azokat a készségeket és képességeket kívánjuk fejleszteni, amik segítik a sikeres közösségbe integrálást, olyan területeknek ad megsegítést, ahol a legnagyobb hiányosságok lelhetők fel. Programok, közös rendezvények, kirándulások, élmények biztosításával kívánjuk kiegyenlítei a lehetőségeket gyermek és gyermek között.

7         Egészséges életmódra nevelés

Az egészséges életmódra nevelés idei legfontosabb célja, a gyermekek, dolgozók egészségének védelme, óvása. Ehhez kapcsolódó szabályzatok, ajánlások, eljárásrendek követése fontos feladat. Szokás és szabályrendszerek aktualizálásával, takarítási utasítások elkészítésével, ellenőrzésével megteremtjük a biztonságos óvodai kiörnyezetet, ahol lehetőleg a gyermekek napirendjének megzavarása nélkül igyekszünk eleget tenni a törvényi előírásoknak.

A 2011. évi CXC. törvény módosításának értelmében a 62 §, 1.a), értelmében: (1a) ^*  A nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény igazgatója a 14 évnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyermek, tanuló részére abban az időtartamban, amikor az óvoda, az általános iskola, a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskola, a kollégium, a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium vagy a szakgimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán az intézmény – beleértve az ilyen köznevelési alapfeladatot ellátó többcélú intézményt is – felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek, tanuló szülőjének, más törvényes képviselőjének kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján az (1b)–(1e) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja.

(1b) ^*  Az intézmény igazgatója a pedagógus vagy érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottja számára az (1a) bekezdés szerinti esetben és módon előírhatja.

Ennek értelmében a továbbképzések tervezéskor figyelembe vesszük a megfelelő továbbképzésen való részvételt mindhárom intzéményegységben. A DiabMentor továbbképzés gyakorlati részét sikeresen teljesítették: Hajdu Gyöngyi, Magai-Király Eszter.

Amennyiben újból megszervezésre kerül a képzés gyakorlati, vagy elméleti oldala, akkor beépítjük a továbbképzési terve, beiskolázási programba.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és Pedagógiai Programunkban részletezett egészséges életmódra nevelés feladatait megvalósítjuk a napi pedagógiai munkában. Kiemelt nevelési céljaink között szerepel a mozgásfejlesztés széleskörű megvalósítása, támogatása.  A mindennapos mozgás fontossága hangsúlyosan jelenik meg a tervezésben, csoportnaplóban, nevelési tervekben. A heti mozgás tevékenységek megvalósításában törekszünk a szabadban végrehajtható foglalkozásokat előnyben részesíteni, amíg az időjárás engedi. Az intézményekben mindenhol gazdag mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésre, az egyéni, játékidőben is használható, beépíthető, párhuzamos tevékenységek megvalósítása a feladat.

Az egészséges életmód, étkezés szokásaiban is igyekszünk példamuratóan eljárni. Születésnapok megünneplése kizárólag gyümölcstállal történik, igyekszünk biztosítani a mindennapos gyümölcs, zöldségfogyasztást, védőnővel együttműködve egészségnapok, egészséghetek megvalósítására törekszünk.

8         Környezettudatos életmódra nevelés

Kirándulások, séták alkalmával a környezet védelmének fontosságát, szemetelés elkerülését hangsúlyozzuk, szemétszedési akciókat építünk be a mindennapos tevékenységekbe.  A feladatellátási helyek egyéni sajátosságaiból, személyi feltételeiből, gyermekek összetételéből adódóan eltérő intenzitással jelenítik meg a konkrét tevékenységekben a környezettudatos magatartás alakítását célzó tevékenységeket.

9         Közösségfejlesztés

9.1       A gyermekek együttműködését elősegítő intézményi tevékenység

Programjaink összeállításánál igyekszünk minél változatosabb módon illeszkedni a pedagógiai programban foglalt célokhoz, feladatokhoz igazodni, mind feladat-ellátási helyenként, illetve közösen intézményi szinten is. A tervezésben élünk a programok kínálta közösségépítő intézményi tevékenységek megvalósításának pozitív erejében.

9.2       Az intézmény közösségépítő tevékenysége, programok

Az intézmény mindhárom feladatellátási helyén igyekszünk megfelelni a szülői és fenntartói elvárásoknak, a gyermekek a közösségi, falusi ünnepségeken, programokon való részvétellel. Helyi adottságokhoz, gyermeki sajátosságokhoz, éltkorhoz alkalmazkodva veszünk részt, mindig a gyermke érdekeit szem előtt tartva.

9.3       Intézményi hagyományok

Az intézményünkben a betervezett programok az előző nevelési év tapasztalatai alapján, a megrendezett programok, események konzekvenciái alapján, mindenek előtt a gyermekek érdekeinek maximális figyelembe vételével kerülnek megrendezésre.

9.3.1       Jeles napokhoz, ünnepkörökhöz, óvodai életünkhöz kapcsolódó hagyományok, programok

                                                Programok – Csömödér

Programok – Páka

Programok – Nova

Mini Bölcsőde működéséhez kapcsolódó programok, rendezvények

A bölcsődében az év során különböző rendezvényeket szervezünk. Rendezvények időpontja tervezett, minden érintett számára ismert. A programok lebonyolításához elegendő időt, eszközt és helyet biztosítunk. A programok gyakoriságukban, témájukban a helyi adottságokhoz, igényekhez, szükségletekhez igazodnak.

10     Gyermekvédelmi feladatok ellátása

Az intézményben minden feladat-ellátási helyen gyermekvédelmi felelős látja el a munkát, a gyermekvédelem feladatai szoros kapcsolatban vanna az esélyegyenlőség fenntartásának témájával, ezért a gyermekvédelmi felelősök a közös Gyermekvédelmi és Esélyegyenlőségi Munkacsoport tervei alapján dolgoznak, egyesítve a két munkacsoportot.

Páka:   Orsós Brigitta Katalin

Csömödér: Boér Anita Tímea

Nova: Nagy Anikó

Fontos feladatunknak tekintjük intézményi szinten a prevenciót, a felvilágosítást. Minden óvodapedagógus munkájának fontos része a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő, a tartósan beteg, a tartós nevelésben részesülő, vagy valamilyen problémával küzdő gyermekek segítése, támogatása, fejlesztése a gyermekvédelmi szabályzatban meghatározott feladatok ellátása. Munkájukat segíti az óvodai és iskolai szociális segítő hálózat és a családsegítő munkatárs együttműködése. Az óvodai segítő az aktuális nevelés évben is heti egy délelőttöt tölt intézményünkben, mindhárom feladatellátási helyen. Munkáját éves munkaterv alapján végzi, melyet előzetesen megismertetett az intézmény vezetőségével.

10.1     Gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések

Balesetveszélyes helyzetek feltárása, megelőzése, gyakorlása, valamennyi óvodapedagógus feladata év elején és a nevelési év során folyamatosan, követve az évszakok, időjárás változásait, új eszközök beszerzését. A nevelési tervekbe rögzítjük a tennivalókat.

Próbariadó, menekülési gyakorlat megszervezésével – Tűzriadó próba – segítjük bemutatni, hogy mi a teendő tűz esetén. A tűzriadó megszervezésének szabályai változtak, bejelentési kötelezettségünk van a Katasztrófavédelem felé.

A dolgozók által vezetett Karbantartási dokumentáció folyamatos vezetése segít az esetleges balesetveszély megelőzésében.

Az új dolgozók belépésekor az óvodavezető ismerteti a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatási tematika szerint a munkavállalókat a szabályokról, melyről jegyzőkönyv készül. Féléves nevelési értekezleten a teljes alkalmazotti gárdának munka és tűzvédelmi elődás meghallgatására kerül sor.

11     Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Intézményünk belső kapcsolati és kommunikációs rendszerét az SZMSZ szabályozza részletesen. Ebben a nevelési évben is nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a belső tudásmegosztáson alapuló ismeretszerzésre, a hospitálási rendszer tovább működtetésével. Az aktuális nevelési évben konkrét hospitálási tervet nem állítottunk fel, ugyanakkor törekszünk minél több lehetőséget biztosítani a kollégáknak egymás tevékenységeinek látogatására.

Minden telephelyen és a székhelyen a vezető mindenki jelenlétében tart megbeszélést. Az intézkedés bevezetéstől a hírek, források torzulás nélküli átadására számítunk.

Az értekezleteken elhangzottakról a vezető, vagy az általa megbízott személy feljegyzést készít, melynekleadási határideje a megbeszélést követő 5. munkanap.

11.1     Belső tudásmegosztás

A pedagógusokban jelentkező szakmai fejlődés igénye indokolja a hospitálási rendszer további működtetését, az elmúlt nevelési év pozitív tapasztalataira alapozva.

Ennek megfelelően kollégáinkban belső tudásvágyában bízva arra jutottunk a nevelési értekezlet keretein belül, hogy a kollégák igényüket jelzik a vezetés felé, abban az esetben, hogy ha szeretnék egyéb alkalmakkor is egy másik kolléga tevékenységét látogati. Ez esetben egyeztetünk a telephelyek között és maradéktalanul megvalósulhat a belső tudásmegosztás.

Emellett az esetleges továbbképzéseken hallottak tartalmáról informálják egymást a pedagógusok értekezletek, megbeszélések alkalmával, preferáljuk az online továbbképzések, előadások látogatását.

A látogatások után rövid megbeszélésen a pedagógusok reflektív módon értékelik a látottakat. A látogatásról minden esetben hospitálási jegyzőkönyv, napló készül.

A helyettesítés megszervezése az óvodavezető feladata, amennyiben a helyettesítésben személyesen nem kell részt vennie, az óvodavezető is részt vehet a látogatásokon.

A tevékenységlátogatások időpontját a felelősök egyeztetik a hospitáló kollégákkal. A látogatások után rövid megbeszélésen a pedagógusok reflektív módon értékelik a látottakat. A látogatásról minden esetben hospitálási jegyzőkönyv, napló készül.

A helyettesítés megszervezése az óvodavezető feladata, amennyiben a helyettesítésben személyesen nem kell részt vennie, az óvodavezető is részt vehet a látogatásokon.

A Pedagógiai Program hatékony működtetése érdekében belső továbbképzés keretében különös hangsúlyt helyezünk:

• óvoda-iskola átmenet könnyítésére – lásd munkacsoport
• szabadjátékra, játékból kezdeményezett tanulásszervezésre, a gyermeki kompetenciák fejlesztésére
• mozgásfejlesztésre
• zenei képességek fejlesztésére
• anyanyelvi nevelésre, beszédkészség fejlesztésre
• különleges bánásmódot igénylő gyermekek esélyegyenlőségére
• sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének folyamatos szakszerű fejlesztésére, gyógypedagógus segítségével
• nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékekre, a hazaszeretetre, a szülőföldhöz való kötődéserősítésére
• környezettudatos magatartás megalapozására, természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítására
• környezetvédelem és a néphagyomány jeles napjaihoz fűződő népszokások felelevenítésére
• kidolgozott ellenőrzési és értékelési rendszer alkalmazására, továbbfejlesztésére
• gyermekvédelmi munka eredményes működtetésére
• szociális képességek fejlődésére az iskolára való felkészülés érdekében

Nevelési értekezleten, havi telephelyen történő megbeszéléseken ezen témák feldolgozása, megbeszélése, ötletátadás, tudásmegosztás formájában.

11.2    Továbbképzés

A továbbképzési rendszer jelenleg átalakítás alatt van, várhatóan október második felében új szabályozás lép életben, addig a jelenlegi jogszabálynak megfelelően járunk el.

Két pedagógus jelentkezését rögzítettük a Továbbképzési programban a 2026/2027-es nevelési évre:

• BoérAnita – 30 órás kötelező tartalommegújító képzést, a Mesék az óvodában címmel, ingyenes
• Magai-Király Eszter – Így tedd rá komplex mozgásfejlesztés képzést választható kategóriában, intézményi finanszírozással

A 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzés rendszerének értelében:

 1. § (1) Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 70. §-ában meghatározott pedagógus-továbbképzés (a továbbiakban: pedagógus- továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.

(2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő ötödik év szeptember hónap első munkanapjától – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – öt éves ciklusokban vesz részt a pedagógus-továbbképzésben.

(3) ^*  A pedagógus előmeneteli rendszerben a „Gyakornok” fokozatba besorolt pedagógus a gyakornoki ideje alatt két alkalommal gyakornoki továbbképzést teljesít.

Fajtái: 2. § (1) A pedagógus, a pedagógus-továbbképzést a köznevelési intézmény igazgatója által kijelölt szakmai – tanárok esetén szaktárgyi, tartalmi ismereteket – megújító képzések (a továbbiakban: tartalmi megújító képzés), valamint a pedagógus által választható képzés (a továbbiakban: választható képzés) elvégzésével teljesíti, melynek keretében

a) a köznevelési intézmény igazgatója által kijelölt tartalmi megújító képzés hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó képzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez,

b) a pedagógus által választható képzés a pedagógus nevelő-oktató munkájához szükséges ismereteknek és készségeknek a bővítésére, fejlesztésére szolgál.

(2) A bevett egyház hitéleti pedagógus-továbbképzést (a továbbiakban: hitéleti képzés) szervez a hitoktatói, hittantanárai részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képzéseket jelenléti, részben jelenléti, digitális képzés, távoktatási vagy folyamatba ágyazott továbbképzési szakasz formában lehet megszervezni.

3. § ^*  A pedagógusnak az igazgatói megbízásához az 1. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett olyan, e rendeletben meghatározott képzésen kell részt vennie, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: köznevelési igazgatóképzés).

Szakmai munkacsoportok működése

A munkaközösségek a szakmai közösségformálás fontos eszközei. Segítik a kommunikációt, a belső tudásmegosztást, szakmai – módszertani segítséget nyújtanak. Kiemelt nevelési céljaink között a szakmai munka folyamatos fejlesztése is prioritásként szerepel. A megvalósítás módja a hospitálásokban, a szakmai munkacsoportok működésében jelenik meg, illetve a kínálkozó továbbképzések elvégzésével jelenik meg.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 71. §, (1) alapján szakmai munkaközösséget legalább öt pedagógus hozhat létre, ezért az intézmény méretéből és adottságaiból adódóan nem a hivatalos munkaközösség, inkább a munkacsoport elnevezést használjuk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a beszámolók és a feladatok ellátásának érdekében a 2026/2027-es nevelési évben több munkacsoport a hasonló téma miatt összevonásra került. Az gyermekvédelem, a tehetséggondozás egybefonódik az esélyteremtés és felkzárkóztatás témakörével, ezért ezek kohéziója alapján létrejött a Gyermekvédelmi és Esélyteremtő Munkacsoport, melynem vezetője Orsós Brigitta Katalin.

Munkatervek elkészítése: Ebben a dokumentumban szabályzásra kerülnek a munkacsoportok év közben elvégzendő feladatai határidővel, felelőssel meghatározva, a programok, események leírása, ami a munkacsoport év közbeni tevékenységéről szól. A munkacsoportok min. negyedévente egyeztetést tartanak, telefonon, személyesen, stb., melyről szintén feljegyzés készül. Felelős a mindenkori munkacsoport vezetője.

Óvoda-iskola átmenet munkacsoport a hangolódó foglalkozásainak megtartását heti rendszerességgel tervezzük, tanköteles nagycsoportos gyermekek részére. Ebben a nevelési évben az a munkatervben havi lebontásban meghatározzuk a fejlesztés tartalmát, de annak megvalósítása az óvodapedagógusok módszertani felkészültségén, szabadságán múlik, milyen format választ. Első időszak legfontosabb fejlesztendő területe a nagymozgások sokoldaló fejlesztése. Lásd részletezve a munkacsoport munkatervében. A hangolódó foglalkozások megjelenése a csoportnaplóban követhető, illetve a beszámolóban.

Emellett a tanköteles korúak célzott iskolára való maximális felkészítésének tárgyában a gyermekek fejlettségi szintjéhez, képességeikhez illeszkedő egyéb tevékenységek végzést tervezzük, mikro csoportban, egyénileg, vagy páros szituációkban a csoportban, játékidőben. Tervezését lásd a csoportnaplóban megjelenítve.

12         Intézmény partnerei

12.1     Szülők

A szülőkkel történő kapcsolattartás folyamatos az intézményben, ezeknek formáit, a szülők lehetséges bevonását a nevelési tevékenységekbe az óvodapedagógusok határozzák meg a gyermekek elsődleges érdekeinek figyelembevételével, megerősítve az óvoda-család kapcsolatát.

12.2     Szülői értekezletek témái

A családokkal a kapcsolattartásnak bevett szokásai vannak az intézményben, ezek a fórumok a következők:

• családlátogatás
• szülői értekezletek
• fogadóórák, (előre egyeztetett időpontban)
• faliújság
• üzenő füzet(mini bölcsi)
• zárt internetes közösségi oldal
• óvoda saját honlapja
• ünnepek, rendezvények, (szüreti felvonulás, karácsony, farsang, anyák napja, évzáró, ballagás, stb..)
• kirándulások

12.3    Szülői Szervezet megbeszélései, témái:

Törvény értelmében óvodában, a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. [Nkt. 73. § (1)]

A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az év eleji szülői értekezlet kiemelt témái közé tartozik a szülői közösségek feladatának, jogkörének, felelősségének tisztázása. Minden feladatellátási helyen Munkatervet készítenek, óvoda munkatársaival történt egyeztetés után, amiben meghatározzásk a nevelési évben tervezett tevékenységeket, a bevételek felhasználását, a feladatok felelőseit. Rendszeresen személyes csoportgyűléseken megbeszélik az aktualitásokat.

12.4    Iskola

Az iskolával való kapcsolatunkat sajátos helyzetünk határozza meg. A csömödéri és pákai óvodások többségét a pákai iskolába, a novai gyermekeket a Lenti iskolákba íratják. A novai telephelyen a 2022- es tanévtől kezdődően megszünt az iskola, így az iskolával való kapcsolattartás nem megvalósítható.

Célunk minél nagyobb esélyt adni a gyermekeknek a problémamentes iskolakezdéshez.

Ebben a nevelési évben is törekszünk az iskolával a betervezett közös programok megvalósítására.

12.5    Pedagógiai Szakszolgálat

Az nevelési évben a Zala Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Lenti Tagintézményének munkatársai felmérik az érintett gyermekek körét. Logopédiai ellátásban már a 3. életévüket betöltött gyermekek nyelvi kifejező képességét, fejlettségi szintjét is nézik, illetve az 5. életévüket betöltött gyermekek fejlettségi szintjét is vizsgálják. Az ő javaslataik, illetve az óvodapedagógusok (szülői beleegyezéssel történő) vizsgálatkérései és eredményei alapján kerülnek a gyermekek fejlesztésre az intézményben.

Az óvoda minden feladatellátási helyén a tanköteles gyermekekkel fejlesztő foglalkozások gyógypedagógus foglalkozik heti rendszerességgel.

Pszichológus

A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Lenti Telephelye pszichológusainak segítségét kérhetjük szükség esetén:

–          rejtett problémák megoldásához

–          speciális zavarok feltárásához és kezeléséhez

–          gyermekcsoportban kialakult negatív magatartásformák kezeléséhez

–          a gyermekcsoportban történő megfigyelésekhez

–          előadások, tréningek megtartásához

12.6    Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás

A Zala Megyei Pedagógiai Oktatási Központ által szervezett képzéseken részt veszünk, az általuk nyújtott szaktanácsadói szolgáltatást lehetőség szerint évente kihasználjuk, folyamatos, naprakész tájékoztatást kapunk, informatikai felületen kommunikációra adott a lehetőség.

12.7    Fenntartó

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, a következő területekre terjed ki:

• az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,
• az intézmény tevékenységi körének módosítására,
• az intézmény nevének megállapítására,
• az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan
• adható kedvezményekre stb.),
• a humán erőforrás változása, módosítása
• az intézmény ellenőrzésére:
• gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,
• szakmai munka eredményessége tekintetében,
• az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint
• a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
• az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:

• az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:

• szóbeli tájékoztatás
• írásbeli beszámoló (évente egy alkalommal)
• egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
• a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
• speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékeységéhez kapcsolódóan.

12.8    Egyéb partnerek

Mindhárom telephelyen kialakult kapcsolatrendszert építettünk ki a védőnői szolgálat munkatársaival, rendszeresen látogatnak bennünket, tisztasági és egyéb vizsgálatokat végeznek, tanácsadói, tájékoztató szerepüket is aktívan használjuk.

Fogorvossal való kapcsolattartás tekintetében a novai telephely gyermekeit Zalaegerszegről érkező fogorvos, Dr. Zsuppán Attila látja el, évente.

A Pákai Székhelyintézmény a 2022/ 2023- as nevelési év elején felvette a kapcsolatot a helyi fogorvossal, tervben van az együttműködés. A feladatot Dr. Hetényi Marietta Orsolya fogorvos látja el.

Az egyházzal való kapcsolattartás a helyi plébániákkal, plébánosokkal megbeszéltek szerint alakulnak. Adventi ünnepkörben templomlátogatást szervezünk.

A területileg illetékes Napsugár Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat munkatársaival rendszeresen konzultálunk, értekezleteken részt veszünk, amennyiben szükségesnek ítéljük, jelzéssel élünk feléjük a gyermekek védelmének érdekében. Közösen szervezett programokon aktívan részt veszünk.

13     Feladat ellátási terv

A feladatellátási terv összefoglalja a nevelési évben elvégzendő pedagógiai, tanügyigazgatási, munkaügyi, gazdálkodási feladatokat havi bontásban.

14     Ellenőrzési terv

A nevelési év folyamán a nevelőmunka hatékonyságának megítélésére, a célok megvalósulásának folyamatát a rendszeres, tudatos, ellenőrzés rendszerével lehet kontrollálni. Ennek tervszerű ütemezésére készült az ellenőrzési terv, mely az előző nevelési év konzekvenciáit vette alapul, szükséges módosításokat beépítette. Az év végi beszámoló alapján az intézmény vezetőjének törekednie kell a feladat-ellátási helyek, telephelyek gyakoribb látogatására, tevékenységlátogatások megvalósítására, feljegyzéssel, jegyzőkönyvvel dokumentálva. Figyelmet fordítva a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának tervszerű ellenőrzésére is. 

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését.

Kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

• A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: 

A Pedagógiai programban megfogalmazott célok, alapelvek, feladatok összevetése a tényleges nevelési gyakorlattal. 

Az elért eredmények, tapasztalt erősségek visszaigazolása, a feltárt hiányosságokra, problémákra megoldási módok keresése. 

Az óvodapedagógusok szakmai tudásának, módszertani kultúrájának fejlesztése az egyén szakmai előmenetelének biztosítása.

Éves kiemelt ellenőrzési szempontok:

• A gyermekek, dolgozó egészségének védelmével kapcsolatos eljárások batratása, betartatása.
• Anyanyelvi nevelés megvalósítása
• Mozgásfejlesztés megvalósítása
• Érzelmi, szociális kompetenciák fejlesztése

Az ellenőrzés fajtái: 

• Tervszerű: a munkatervben rögzített szempontok alapján.
• Alkalomszerű: célja a problémák feltárása, megoldása, a napi felkészültség felmérésének érdekében.

Belső ellenőrzésre jogosultak:  óvodavezető, óvodavezető helyettes, telephely vezetők, vezető által megbízott munkacsoport vezető szakmai területen, a Belső Önértékelési csoport vezetője.

Az ellenőrzés módszerei:

• dokumentumelemzés

·  megfigyelés

·  tevékenység, foglalkozás, csoportlátogatás

·  beszámoltatás

·  interjú, kérdőív

Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre a legrövidebb időn belül. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, tapasztalatait a nevelési évet záró értekezleten értékelni kell, megállapítva az erősségeket, fejlesztendő területeket és a megszüntetés érdekében hozott intézkedéseket.

• Pedagógusok teljesítményértékelése:

A pedagógusok kitűzött személyes teljesítménycéljainak teljesülésének értékelése, az Ovikréta informatikai rendszeren belül valósul meg, az intézmény belső teljesítményértéekelési szabályzatában, illetve a vonatkozó jogszabályok értelmében. Felelőse az igazgató. Teljesítményértékelés eredményének figyelembe vételével lehetséges illetményeltérítések meghatározása az igazgató feladata, költségvetési források figyelembe vételével.

14.1     Ellenőrzési terv

Az ellenőrzések köre kiterjed a működés, a gazdálkodás törvényességére, a szabályozó dokumentumok vezetésére. Ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzések tárgyát, ütemezését, az ellenőrzés felelősét.

15         Értékelés, intézményi önértékelés

Az ellenőrzések, megfigyelések, értékelések, beszámolók, jegyzőkönyvek megállapításai alapján lehet összegezni az intézményben folyó pedagógiai, nevelő munka eredményességét. A levont tapasztalatok, az esetleges szükséges változtatások bevezetésének szükségességét is alátámaszthatják az intézmény önértékeléséből, a pedagógusok önértékeléséből, illetve a vezető önértékeléséből leszűrt konzekvenciák.

Feladatunk, hogy egy-egy ciklus, nevelési egység, év után értékeljük a megoldott feladatokat, a szükséges változások csapásirányát kijelöljük, amit aztán konkrét feladatokban, felelősök megnevezésével realizálhatunk.

Az önértékelések elvégzése a jelenleg érvenyben lévő jogszabályoknak megfelelően tervezett.

16     Legitimációs záradék

A 2026/2027-es nevelési év Munkatervét készítette:

Páka, 2026. 09. 01.

Magai-Király Eszter

                                                                                                      igazgató

A Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Szülői Szervezetének képviseletében aláírásommal igazolom, hogy a Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde 2026/2027-es nevelési évre vonatkozó Munkatervét megismertem, ellene kifogással, észrevétellel nem élek.

Kelt : Páka, 2026. szeptember 03.

……………………                           ………………………….                  .…………………..

szülői szervezet elnöke                      szülői szervezet elnöke               szülői szervezet elnöke

Novai Telephely                                Páka Székhely                                Csömödéri Telephely

Az óvoda nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a 2026/2027-es nevelési évre szóló munkatervét 2026. 09. 03. napján tartott határozatképes ülésén az ……………..számú határozatával, 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanusítják.

Páka, 2026. 09. 03.

                                                                                              ………………………

Orsós Brigitta Katalin

    igazgató helyettes a nevelőtestület nevében

17     Mellékletek:

1.   sz. melléklet:        Munkacsoportok éves tervei 2026/2027

2.   sz. melléklet:       Nevelési tervek 2026/2027-es nevelési évre (félévi bontás)

Pákai Öveges József Óvoda – Bölcsőde

Székhely: 8956 Páka, Ifjúság u. 11.

Telephely: 8957 Csömödér, Rákóczi u. 16.

Telephely: 8948 Nova, Kossuth u. 6.

GYERMEKVÉDELMI és ESÉLYTEREMTŐ MUNKACSOPORT

MUNKATERV

2026/2027. nevelési év

„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, ha egy évtizeddel számolsz-ültess fát. Ha terved egy életre szól- embert nevelj.”

1, Törvények

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és érvényben lévő módosításai

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

• 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai.

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2, Rendeletek

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat-és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.

3, Fogalom meghatározás

Veszélyeztetettség:

Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A veszélyeztetettség nem akut helyzet, hanem veszélyeztető folyamat következtében kialakult állapot.

Kialakulásához vezető tényezők:

A családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása.

Hátrányos helyzet:

Hátrányos helyzetűek azok a gyermekek, akiket különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségük elérésében, elsősorban kulturális, tanulmányi szempontból, de fejlődése nem veszélyeztetett.

Kialakulásához vezető tényezők:

Alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje.

Halmozottan hátrányos helyzet:

Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezői közül legalább kettő fennáll.

Gyermekvédelmi támogatás:

A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg.

1.) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át, (2026. évben a 38.475 forintot), illetve

2.) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145%-át, (2026. évben a 41.325 forintot), ha

a) a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha

b) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha

c) a nagykorúvá vált gyermek;^[1]

Relevancia

A társadalmi felzárkózás olyan viszonyok kialakítását kívánja meg, amelyek hosszú távon mindenki számára biztosítják a társadalmi-gazdasági részvétel alapfeltételeit. A gyermekkori hátrányok feltárása és mielőbbi leküzdése kulcsfontosságú a későbbi boldogulás szempontjából. A nehéz sorsú gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a gyermekjólét és a gyermekvédelem komplex rendszere kínál többféle beavatkozási lehetőséget.

4, Esélyegyenlőség biztosítása óvodánkban

4/1, A Sajátos nevelési igényű gyermek

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve meghatározza az óvoda feladatát ezen a területen.

A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését segítjük a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelés során.

A sérült és az ép gyermekek kölcsönös tapasztalatai egymásról, közös tevékenységeik, együttes élményeik azt valószínűsítik, hogy később is elfogadók, igény szerint segítőkészek lesznek egymás iránt.

4/2, Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A kedvezőtlen szociális, gazdasági hatások, az érték és a norma válság következtében a családok életszínvonalának folyamatos csökkenése, veszélybe sodorhatja a gyermekek fejlődését, testi és lelki egészségét. Problémát okozhat ezen felül a család, a szűkebb társadalmi környezet elhanyagoló nevelése, a családi konfliktus.

A “Gyermekvédelmi és hátránycsökkentő munkacsoport” munkája, ezt a hátránykompenzációs, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai törekvést – melyet térségi és a helyi sajátosságaink generáltak-segíti tudatosabbá, komplexebbé tenni.

Pedagógiai munkánkban a gyermek központúságot, intervenciós megsegítést magába foglaló családorientált szemléletet, valamint a széleskörű társadalmi konszenzusra való törekvést tesszük hangsúlyossá.

4/3, Helyzetelemzés:

Az intézményre vonatkozó helyzetelemzés a 2026. 09. 01. adatok alapján történt.

A székhely és telephelyek óvodai gyermekeinek beiratkozott összlétszáma: 78 fő. Közülük 14 fő (10.92 %) hátrányos helyzetű, 8 fő (6,24 %) halmozottan hátrányos helyzetű és 5 fő (3,9 % sajátos nevelési igényű valamin 0 fő védelembe vett.

Ezen adatok értelmében fontosnak tartjuk, a hatékony pedagógiai munkavégzés megsegítése érdekében, ennek a munkacsoportnak a létrejöttét, a feladatok konkretizálását, az egyéni fejlesztési tervek aktualizálását.

6, Pedagógiai munkánk tartalmi elemei

• Anamnézis felvétele
• Egyénre szabott, tényleges differenciálás egyéni bánásmód, az esélyegyenlőség megvalósításához kapcsolódó tevékenységeink.

• Szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlesztése. Befogadó (és elfogadó) szemlélet, attitűd.

• Gyermekbarát, biztonságot nyújtó és szeretet árasztó környezet,

• Integrációt támogató új ismeretszervezési eljárások és módszerek alkalmazása a nevelés folyamatában.

• Széleskörű, választható, érdeklődésre épülő tevékenységi és tapasztalat szerzési lehetőségek biztosítása cselekvéses neveléssel.

• Aktuális fejlettséget, hozott értékeket is figyelembe vevő optimális fejlesztés, úgy hogy az ismeretszerzés folyamatában a korrekció és felzárkóztatás mellett a harmonizálás orientációs lehetőségét is alkalmazzuk.

• Egyéni fejlesztési terv készítése (meghatározza a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet, a szülőket támogató és a gyermek számára a megfelelő fejlődéshez szükséges szolgáltatásokat biztosító ellátásokat). (1. sz. melléklet)
• Együttműködés a Lovászi Óvodával és további együttműködési megállapodás kötése a Bajánsenyei Bölcsőde és Óvodával. Cél, a közös szakmai kérdések egyeztetése, ami a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtésének feladatainak megoldásával kapcsolatos. Az óvodák közti szakmai egyeztetések, évenkénti egy alkalommal szakmai nap megszervezésének elősegítése és lebonyolítása, a Bölcsődék Világnapja alkalmából.

Az óvodai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája általában itt érzékelhető először intézményes keretek között. A gyermekvédelmi munka koordinálását az gyermekvédelmi felelős látja el, a gyermekvédelmi munkatervben leírtak szerint. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki-, és szabadságjogok tiszteletben tartására kell épülnie.

A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, amit kiegészít az intézményi nevelés /oktatás, így az óvodai nevelés.

7, Alapelvek

Az óvodapedagógus munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket nevelni:
∙ Egyetlen gyermek sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva.
∙ Minden gyermek számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.
∙ Az óvodának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal.

∙ A gyerekek számára biztosítani kell, hogy nevelése biztonságos és egészséges környezetben folyjon; az óvodában töltött idő pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség figyelembevételével alakítsák ki.

∙ A gyermekek személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.

∙ A gyermekek számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.

∙ A gyermekek joga, hogy testi. érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön.

∙ Az óvodának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

 ∙ Az óvoda pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni :
– a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

– a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

– a felzárkóztatását segítő programot.

8, Célok, feladatok az óvodai nevelés során a hátrányok csökkentésében

Az óvodai nevelésnek kiemelt feladata tehát az egészséges életmód tudatosítása és az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek átadása az óvodás gyermekek számára. Az óvodai nevelés mindennapjaiban számos olyan alkalom adódik, amikor kialakíthatjuk a gyermekekben az igényt az egészséges életmódra (gondozási feladatok, tisztálkodás, öltözködés, levegőzés, a gyermekek mozgásigényének kielégítése, helyes táplálkozás, pihenés stb.).

8/1, Gondozási feladatok

A gondozási feladatok során a tisztálkodás, a testápolás, az öltözködés terén olyan szokások rutinná válását segíthetjük elő, ami ugyancsak hozzájárul az egészséges életmód kialakulásához. A helyes tisztálkodási, testápolási szokások nem minden családban adottak. Különösen a hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeknél fordulhat elő nagyobb valószínűséggel. Éppen ezért rájuk kiemelten figyelni kell.

Az étkezések előtti és utáni kézmosás, a helyes WC-használat és az azt követő kötelező kézmosás megtanítása is a családok mellett az óvoda feladata. Az igény a tiszta ruhára, az öltözködési szokások alakítása ugyancsak e témakör fontos részét jelentik. Mindezeknél fontos, hogy a gyermekeket a szabálykövetésre, a szokások elsajátítására is neveljük. Pl. WC-használat közben ne játsszanak, de az udvari tevékenységeket megelőző öltözködésnél sincs helye a játékoknak, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a játékos hangulat akár egy mondókával vagy egy dallal részét képezheti ezeknek a tevékenységeknek.

Gyakorlati megoldás/ok: szokás és szabályrendszerben rögzített tevékenységek gyakorlása, folyamatos felügyelet biztosítása az ellenőrzés és figyelemfelhívás szükségessége, amíg nem épül be a gyerekekbe belső késztetéssé, pl. a kézmosás, helyes fogmosás.

8/2, A gyermekek mozgásigényének kielégítése

Az egészséges életmód kialakításának másik fontos szegmense a gyermekek mozgásigényének kielégítése, az óvodások napi mozgásának, testi fejlődésének elősegítése. 

A mindennapos mozgás kiemelt helyet kap az óvodai nevelésben, hiszen a mai kor óvodásai már egy olyan digitális világba születtek bele, amely nagymértékben háttérbe szorítja a fizikai aktivitásukat. Az óvodások jelentős része készségszinten használja a különböző okos eszközöket, otthon töltött idejükben főként digitális tartalmakkal találkoznak, és egyre kevesebbet játszanak hagyományos játékokkal, vagy hallgatnak élőszavas mesét. Mindezek a folyamatok hatással vannak fizikai állapotukra és egy mozgásszegény életmódhoz vezetnek. 

A pedagógusok feladata egyre hangsúlyosabb, hiszen ők azok, akik kompenzálva a gyermekek helytelen otthoni szokásait, megmutatják nekik és kialakítják bennük az igényt a helyes életvitelre, melynek fontos részét teszik ki a különböző mozgásos tevékenységek.

Gyakorlati megoldás/ok: szabad mozgásformák gyakorlása a csoportszoba előterében kialakított mozgás-szobában, változatos eszközökkel. Rendszeres, mindennapos testmozgás biztosítása játékos formában, a heti rendszeres nagymozgásos tevékenység megvalósítása.  Az óvodai életbe integrálva gyógytornász szakember bevonása, foglalkozás/előadás megtartására a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt. Időszakosan közös kirándulás szervezése a szülőkkel együtt. Emelette, tematikus séták beiktatása az éves tematikus tervbe.

8/3, Helyes táplálkozás

Táplálkozási szokásaink már gyermekkorban kialakulnak, hiszen a gyermekek ilyenkor tanulják meg a kulturált étkezést, a helyes ételválasztást, ilyenkor fejlődik az ízlésük, tanulják meg az étkezések ritmusát, és rögzülnek az étkezési minták. Számos felmérés rávilágít arra, hogy az óvodás gyermekeknél helytelen életmódbeli szokások figyelhetők meg, amelyek befolyással bírnak későbbi életük alakulására, és előrevetíthetik számos krónikus betegség kialakulását is.

A kockázati tényezők között van a túlsúly és az elhízás problémája, ami már gyermekkorban jelentkezik. A helytelen táplálkozás fokozza az esélyét a betegségek kialakulásának. Éppen ezért az óvodai nevelésnek fontos részét képezi a helyes táplálkozási szokások kialakítása, ami az egész életre kihat. Tekintettel arra, hogy a gyermekek többsége napi étkezései egy részét az óvodában folytatja, az óvodában nevelő munkát végzők felelőssége jelentős.

Gyakorlati megoldás/ok: Az óvodai életbe integrálva dietetikus szakember bevonása, elméleti és/ vagy gyakorlati foglalkozás/előadás megtartására a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt.

8/4, Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés

Az óvodai nevelésben a szocializáció szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), az akaratának (kitartásának, önállóságának, feladattudatának, szabálytudatának), valamint a szokás- és normarendszerének megalapozása.

Napjainkban a globalizáció térhódításával párhuzamosan szükségszerű a különböző népek nemzeti jellegeinek felerősödési hulláma. Éppen ezért fontos, hogy az óvodában is erősítsük a felnövekvő nemzedékekben a magyarságtudatot, a haza szeretetét és a nemzeti értékeinkben való hitet és az azok feletti büszkeséget. Fontos, hogy már a gyermekek is megtapasztalhassák, mit jelent a tartozni valahová érzés, a szülőföld szeretete, mit jelent, hogy ide születtünk, ez a mi hazánk. A nemzet, nemzettudat, nemzeti identitás, hazafiság, hazaszeretet, nemzeti szimbólumok megismertetése a gyermekekkel.

Gyakorlati megoldás:

Intézményen belül, a nemzeti ünnepünk-Március 15-ei Jógyakorlat megtartása, minden telephelyen. Intézményen kívüli, a településen megszervezett közös ünnepségekre/rendezvényekre ellátogatás, énekes-mondókás műsorral készülés.

Intézményen belül a Madárborát Óvoda cím megtartásához szükséges jógyakorlat megtartása, a Novai Telephely számára is a Madárbarát Óvoda cím elnyerésére való törekvés.

Gyermekvédelmi felelősök:

Orsós Brigitta Katalin (Páka Székhely)

Boér Anita (Csömödér Telephely)

Nagy Anikó (Nova Telephely)

Szakemberek:

• Óvoda igazgató: Magai – Király Eszter
• Óvoda igazgatóhelyettes: Orsós Brigitta Katalin
• Háziorvos: Dr. Frajna Imre Mihály (Páka)
• Háziorvos: Dr. Bussay Dorottya (Csömödér)
• Háziorvos: Dr. Nagy Dóra (Nova)
• Védőnő: Bajsz Berta Anita (Páka)
• Védőnő: Mikóné Kiss Éva (Csömödér)
• Védőnő: Nagy Marianna (Nova)
• Logopédus: Simon Zsófia
• Fejlesztő pedagógus: Rostás Tünde, Szalai Judit, Farkas Veronika
• Családsegítő: Lisziné Balogh Erzsébet (Páka)
• Családsegítő: Csonkáné Gáspár Zsuzsanna (Csömödér)
• Óvodai szociális segítő: Horváth Katalin

Óvodapedagógusok feladatai:

• A gyermek szociális és szociokulturális hátterének megismerése, anamnézis, igény vagy szükség esetén környezettanulmány végzése családlátogatás alkalmával.
• Sikeres beilleszkedés segítése az óvodai közösségbe, meglévő képességeik kibontakoztatása, hiányzó képességeik fejlesztése.
• A gyermek szocializációja során elszenvedett hiányosságait a család folyamatos segítése mellett pótolják, javítsák.
• Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet feltérképezése és jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermek differenciált nevelése és fejlesztése.
• A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. (Maximális szülő által leigazolható hiányzás, a tanszüneteken kívül max. 15 nap)
• Ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik, kötelességük a maguk eszközeivel, gondozási tanácsokkal, pedagógiai eszközökkel ezt elhárítani, illetve amennyiben ez sikertelen marad, jelezni a gyermekvédelmi felelősnek.
• A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, feltárása, megszűntetésében való részvétel. A pedagógusnak észlelnie kell a gyermek viselkedésében, rendezettségében adódó változásokat.
• Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén védő, óvó intézkedésekre javaslatot tenni.
• Az egyéni lemaradásokat csökkenteni, a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni.
• Az óvodán belül a szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.
• A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése.
• Titoktartási kötelezettség a családokat érintő mindennemű kérdésben.
• Minden óvodapedagógusnak és dajkának munkaköri kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények prevenciójában, feltárásában és megszűntetésében!

Gyermekvédelmi felelős feladatai

• Rendszeres kapcsolattartás a gyermekek szüleivel, együttműködés a gyermekek fejlesztésében, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.
• A rászoruló gyermekek fejlesztése érdekében kapcsolat felvétele a gyermek fogyatékosságának megfelelő szakemberrel.
• Gyermeki és szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.
• Családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutás segítése (étkezési támogatás, esetenként rendszeres szociális segély, nevelési segély).
• Együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival (család- és gyermekjóléti központ és szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvosi szolgálat, gyámhivatal, rendőrség).
• Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása (védőnővel, gyermekorvossal, fogorvossal, szakorvossal).
• Fejlődésben és viselkedésben elmaradott, különleges nevelési igényű gyermekek megfelelő szakemberhez irányítása.

Óvoda igazgató feladatai

• A Köznevelési Törvény rendelkezései alapján az óvoda igazgató fő feladata a gyermek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése.
• A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is.
• A rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása, az egészséges életmód biztosítása.
• Szükség esetén, a családon belüli körülmények figyelembevételével, javaslattétel a család bevonására a szociálisan segélyezettek körébe.
• A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme és hivatali titoktartási kötelezettség.
• Az óvoda igazgató rendszeres kapcsolatot tart minden olyan intézménnyel, ahol a gyermekek képviselete szükséges.
• A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása (gyermekvédelmi felelős kinevezése, feladatok és kompetenciák nevelőtestületi szinten).
• Bizalomelvű kapcsolat kiépítése a családokkal.
• A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.
• Veszélyeztetettség esetén a területileg illetékes Család- és Gyermekvédelmi Központ és Szolgálat tájékoztatása.
• Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeleteknek megfelelően.
• Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása

Folyamatos feladatok:

• Kapcsolattartás az óvodapedagógus kolléganőkkel, tájékoztatás a gyermekvédelmi kérdésekkel kapcsolatosan.
• Megbeszélés az óvodapedagógusok és segítő szakemberek között a szükséges feladatokról, a felmerülő nehézségekről és az egyéni differenciálás lehetőségeiről.
• Kiszűrt gyermekek családjaival való foglalkozás, segítés:
• szakemberhez való segítés
• segélyek, támogatások elmagyarázása
• gyakorlás segítése és figyelemmel kísérése
• Óvodai mulasztások figyelése, majd jelzése a „Napsugár” Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat, komolyabb esetben az illetékes települési önkormányzat felé (kiemelten kezelve HH, HHH, veszélyeztetett és az iskola előkészítő csoportba járó gyermekeket).
• Gyermekvédelmi esetmegbeszélés a gyermekvédelmi felelős és az óvónők között.
• „Napsugár „Család – és Gyermekjóléti Központ és Szolgálattal való egyeztetés, esetmegbeszélésen való részvétel.
• Kapcsolattartás segítő intézményekkel:

Zala Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Lenti Tagintézménye, Szociális iroda (Polgármesteri Hivatal), „Napsugár” Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat, gyermekorvosok, védőnők, rendőrség, gyámhatóság, iskolák.

A 2026/27-es nevelési évre tervezett napi tevékenységek mellett, a gyermekeket figyelembe véve különböző esélyteremtő és hátránycsökkentő programokkal, rendezvényekkel tervezzük színesíteni az óvodai életünket.

PÁKA SZÉKHELY

GYERMEK NÉVSOR

Helyzetelemzés:

Óvodánk két vegyes óvodai csoporttal – Katica csoport 13 gyermekkel indul és novemberben 2 gyermekkel fog bővülni (óvodapedagógus: Kovács Orsolya, pedagógiai asszisztens: Rosu Adrienn): 5 kiscsoportos, 4 középső csoportos és 6 nagycsoportos. Ebből 4 hátrányos helyzetű, 1 halmozottan hátrányos helyzetű és egy fő gyermek SNI

Továbbá a Micimackó csoport – 1 gyermek: 6 kiscsoportos, középsőcsoportos, 6 nagycsoportossal (óvodapedagógusok: Orsós Brigitta Katalin, pedagógiai asszisztens: Rosu Adrienn, dajkák: Molnár Eszter és Frei Csilla) kezdte meg munkáját az új nevelési évben. Ebből jelenleg 1 fő hátrányos helyzetű és egy fő gyermek SNI.

CSÖMÖDÉR TELEPHELY

GYERMEK NÉVSOR

Helyzetelemzés: A Csömödéri telephely 2 csoporttal működik. A hétszínvirág csoport óvodapedagógusa: Boér Anita Tímea, ped.assz.:Soós Nikolett. A csoportban 14 fő a beírt létszám. Ebből 2 fő kiscsoportos, 8 középsős, 4 nagy csoportos.

Nefelejcs csoport óvodapedagógusa Tóth Péterné, ped. asszisztens: Soós Nikolett. Beírt létszám 13 fő, 2 kiscsoportos, 5 középsős, 6 nagy csoportos.

3 fő SNI státusza folyamatban van.

A dajkai teendőket Czigány Lászlóné és Wyczachowski Zsanett látja el.

Hétszínvirág csoport

 Nefelejcs csoport

 NOVA TELEPHELY

HAGYOMÁNYOK, JELES NAPOK, ÜNNEPEK ÉS KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK
 Méhecske csoport – 2026/2027. nevelési év

GYERMEK NÉVSOR

Helyzetelemzés:

Óvodánk egy vegyes életkorú óvodai csoporttal – a Méhecske csoporttal – és egy mini-bölcsődei csoporttal kezdi meg a 2026/2027-es nevelési évet.

A mini-bölcsődébe az új nevelési évben 6 gyermek kezdte meg a közösségi életet. A kisgyermekek nevelését, gondozását Horváthné Szalai Szilvia és Marton Melinda kisgyermeknevelők végzik. A bölcsődei mindennapokban a dajkai feladatokat Tóth Ferencné és Lukácsné Mayer Veronika látják el.

Az óvodai Méhecske csoportba 22 gyermek jár, akik vegyes életkorú közösséget alkotnak. A csoport összetétele: 5 kiscsoportos, 7 középső csoportos és 10 nagycsoportos gyermek. A csoport óvodapedagógusa Nagy Anikó, a pedagógiai asszisztensi feladatokat Borsos Dóra látja el. A dajkai feladatokat Tóth Ferencné és Lukácsné Mayer Veronika végzik.

Páka, 2026. 09.18.

Készítette:

                                                                                                          Orsós Brigitta Katalin

                                                                                                          Gyermekvédelmi felelős

                                                                                                          Óvodapedagógus

1. sz. melléklet

Egyéni fejlesztési terv MINTA

Gyermek neve:

Gyermek születési ideje:

Feladatellátási hely:

Diagnózis:

Esélyteremtő Program megvalósításának kezdete:  ………………………………………..

A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzet megállapításának oka:

………………………………………………………………………………………………….

Szöveges értékelés, (min. 3 havonta):

Pákai Öveges József Óvoda – Bölcsőde

Székhely: 8956 Páka, Ifjúság u. 11.

Telephely: 8957 Csömödér, Rákóczi u. 16.

Telephely: 8948 Nova, Kossuth u. 6.

ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET MUNKACSOPORT

Munkaterv

2026/27-es nevelési év

“Nem tudok annál szomorúbb és magányosabb dolgot elképzelni, 

mint mikor egy gyerek ül a képernyő előtt, és egyedül játszik. 

Játszani legalább ketten kell, de inkább tízen, húszan, 

mert a közös játék a legnagyobb dolog az életben.”

Csukás István

A munkacsoport feladata

Az óvoda–iskola átmenet munkacsoport feladata az óvodából az iskolába történő átmenet pedagógiai folyamatának tudatos támogatása, a gyermekek iskolakezdésre való felkészülésének segítése, valamint az óvoda és az iskola közötti szakmai együttműködés erősítése.

A munkacsoport tevékenysége során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az iskolába lépés ne hatalmas váltásként, hanem fokozatos, a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez igazodó folyamatként jelenjen meg.

A munkacsoport törekszik arra, hogy az óvodapedagógusok és az iskola pedagógusai között folyamatos szakmai kapcsolat alakuljon ki, amely segíti egymás pedagógiai munkájának megismerését és a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő támogatását.

A munkacsoport célja

Az óvodás gyermekek zökkenőmentes, fokozatos és érzelmileg biztonságos iskola kezdésének elősegítése, az iskolai élethez szükséges képességek és kompetenciák tervszerű fejlesztésével.

Kiemelt céljaink: 

• Az iskola megkezdéséhez szükséges testi, értelmi, érzelmi és szociális kompetenciák tudatos fejlesztésének támogatása.
• Az önállóság, feladattudat, szabálytudat és feladattartás erősítése.
• A figyelem, emlékezet, gondolkodás és problémamegoldó képesség fejlesztése.
• A kommunikációs és anyanyelvi képességek, valamint a beszédértés fejlesztése.
• A finommotorika, szem-kéz koordináció és grafomotoros készségek megalapozása.
• A mozgáskoordináció és testséma fejlesztése.
• A társas kapcsolatok, együttműködés és konfliktuskezelés támogatása.
• Az érzelmi érettség és az iskolai helyzetekhez szükséges alkalmazkodóképesség erősítése.
• Az önálló feladatvégzés és a felelősségvállalás fokozatos kialakítása.
• Az iskolakezdéssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása.
• Az óvoda és az iskola közötti szakmai együttműködés erősítése.
• A szülők támogatása az iskolakezdésre való felkészülésben.
• Az egyéni eltérések, részképesség- és fejlődési nehézségek korai felismerésének és megfelelő támogatásának segítése.

A munkacsoport kiemelt feladatai, megvalósítása

Az iskolakezdéshez szükséges kompetenciák támogatása.

A nagycsoportos gyermekek mindennapi tevékenységében tudatosan beépítjük azokat a játékos fejlesztési lehetőségeket, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket. Illetve minden intézményünkben hangolódó foglalkozásokat tartunk az erre kijelölt napon. 

Páka Székhely: 

• Október – május között minden héten kedden/szerdán.

• Foglalkozást tartó pedagógus/ok: Kovács Orsolya, Orsós Brigitta Katalin
• Alkalmazott módszerek: Így tedd rá! módszertan, Kuncogó módszertan

Csömödéri telephely:

• figyelem és koncentráció,
• emlékezet,
• gondolkodás,
• problémamegoldás,
• feladattudat,
• feladattartás,
• szabálykövetés,
• önállóság,
• kommunikáció,
• finommotorika,
• grafomotorika,
• térbeli és időbeli tájékozódás,
• mennyiségi és matematikai tapasztalatok,
• mozgáskoordináció.

Novai telephely:

• figyelem és koncentráció fejlesztése,
• emlékezet és felidézés,
• gondolkodás és problémamegoldás,
• feladattudat és feladattartás,
• szabálykövetés és együttműködés,
• önállóság és önkiszolgálás,
• kommunikáció és szókincsfejlesztés,
• finommotorika és szem-kéz koordináció,
• grafomotoros készségek megalapozása,
• téri és időbeli tájékozódás,
• mennyiségi, matematikai tapasztalatok szerzése,
• mozgáskoordináció és testséma fejlesztése,
• auditív és vizuális észlelés fejlesztése,
• szociális és érzelmi kompetenciák erősítése.

A fejlesztés a mindennapi játékos tevékenységekbe, mozgásos játékokba, mesékbe, mondókákba, énekes játékokba, matematikai tapasztalat szerzésbe és egyéni, illetve mikrocsoportos fejlesztési helyzetekbe ágyazva valósul meg. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni fejlődési ütemre, valamint a sajátos nevelési igényű és egyéb támogatást igénylő gyermekek differenciált fejlesztésére.

Kiemelt területek:

• figyelem és koncentráció,
• emlékezet,
• gondolkodás,
• problémamegoldás,
• feladattudat,
• feladattartás,
• szabálykövetés,
• önállóság,
• kommunikáció,
• finommotorika,
• grafomotorika,
• térbeli és időbeli tájékozódás,
• mennyiségi és matematikai tapasztalatok,
• mozgáskoordináció.

Az óvoda – iskola kapcsolatának erősítése

A nevelési év során törekszünk a területileg illetékes Pákai Öveges József Általános Iskola pedagógusaival való kapcsolat kialakítására és fenntartására.

Tervezett feladatok:

• kapcsolatfelvétel az iskola pedagógusaival;
• szakmai tapasztalatcsere kezdeményezése;
• az iskolai környezet megismerésének támogatása;
• iskolalátogatás, amennyiben annak feltételei biztosítottak;
• iskolai programok, rendezvények lehetőség szerinti megismerése;
• az óvoda és iskola pedagógiai gyakorlatának kölcsönös megismerése;
• tapasztalatok megosztása az iskolába készülő gyermekek fejlődéséről.

A cél nem az óvodai és iskolai követelmények egymáshoz való merev igazítása, hanem a gyermekek számára megfelelő, fokozatos átmenet támogatása.

A nagycsoportos gyermekek célzott felkészítése:

A nagycsoportban különös hangsúlyt kap az iskolai élethez szükséges magatartásformák kialakítása.

A gyermekeket fokozatosan segítjük abban, hogy:

• hosszabb ideig legyenek képesek egy feladatra figyelni;
• végig vigyenek egy megkezdett tevékenységet;
• képesek legyenek szabályokhoz alkalmazkodni;
• kivárják egymást;
• figyeljenek társaikra;
• önállóan végezzenek egyszerű feladatokat;
• vállaljanak kisebb felelősséggel járó feladatokat;
• segítséget tudjanak kérni szükség esetén;
• képesek legyenek véleményük, gondolataik megfogalmazására;
• elfogadják a hibázás lehetőségét és próbálkozzanak újra.

Fejlesztendő képességek és készségek táblázatos elrendezése a 2026/27-es nevelési évben

Páka Székhely

Játék ötlettár

Micimackó csoport

Nagymozgás:

• Népi játékok, énekek gyakorlása mellett ITR kellékek és szimbólumok felhasználása.

Színek: kék, sárga, zöld, piros, lila, rózsaszín jelentések tánclépései és térbeli alakzatok felvételének gyakorlása.  Gumiszalagok, kötelek, babzsákok, falevelek és tulipánok alkalmazása a játékok során.

• Beszéd- mozgás integráció gyakorlására mondókák alkalmazásával épített akadálypálya teljesítése
• Öltöző verseny téli ruhába, helye sorrendiség gyakorlása mellett.

Finommotorika:

• Kuncogó módszertan használatával, gyurma és színes ceruza/ filc segítségével a tematikus vonalvezetési sablonok alkalmazása .( Alma, körte, dió, szilva szőlő, mikulás, csizma, angyal,  fenyőfa, március 15-ei színezők, anyák napi színezők, tulipán)

Kognitív – gondolkodási műveletek, pszichikus funkciók:

• Színválogatás,  ITR levelek/ tulipánok söprése színek szerint.
• Mi tűnt el  vagy változott meg a csoportban?
• Minta másolása építőkockákból/ mágneses játékból

Érzékszervi:

• Mi van a Mikulás zsákjában? ( tapintás)
• Illatos mesefoglalkozás főzött gyurmával/ illóolajokkal ( szaglás)
• Madárhangok, közlekedési eszközök felismerése hallás után ( hallás)

Verbális:

• Amerikából jöttem!
• Ki vagyok én!- fejpántos játék
• “Pompás Napok” mesekártyával közös mese alkotása

Non-verbális:

• Bekötött szemmel cselekedtető és kitalálós játékok
• Tapsolás zenére/ zene nélkül utánzás után
• Kacsintós helycsere 

Szociális:

• Lufi levegőben való fenntartása csapatban
• Érzelem- tükör párban
• Szobor játék!- zenére

Katica csoport

Nagymozgás:

Katicák a virágos réten

Játékmenet:
A gyermekek szabadon mozognak a térben, „katicaként” repülnek. A pedagógus jelzésére megkeresik a megfelelő színű „virágot”, majd különböző mozgásokat végeznek.

Szabály:
A gyermekek csak jelzésre változtathatnak mozgásformát, a virágoknál nem lökhetik meg egymást.

Lipem-lopom a szőlőt – Így tedd rá! elemekkel

Játékmenet:
A népi játék énekére a gyermekek körben haladnak, lépéseket, guggolást, hajolást és egyszerű ritmikus mozdulatokat végeznek. A mozgásokat a pedagógus bemutatja, a gyermekek utánozzák.

Szabály:
A kör irányát és a megbeszélt mozgásokat követni kell, egymásra figyelve, megfelelő távolságot tartva.

Állatok az erdőben – drámajáték

Játékmenet:
A gyermekek különböző állatokat választanak: nyuszi, medve, béka, gólya, róka. A pedagógus történetet mond, amelyhez a gyermekek mozgással kapcsolódnak.

Szabály:
Mindenki a választott állat mozgását utánozza, és a pedagógus jelzésére megáll vagy állatot vált.

Finommotorika:

Gesztenyék a kosárban

Játékmenet:
A gyermekek csipesszel egyik tálból a másikba helyezik a tárgyakat. Nagyobbaknál szín vagy méret szerint válogatással nehezíthető.

Szabály:
A tárgyakat csak a csipesszel szabad megfogni, a feladat végén az eszközöket közösen el kell pakolni.

„Mit rajzolok?”

Játékmenet:
A pedagógus egyszerű formát vagy tárgyat rajzol a gyermek hátára vagy tenyerére, a gyermek pedig megpróbálja felismerni, majd lerajzolni.

Szabály:
A rajzoló lassan, jól érzékelhetően dolgozik, a másik gyermek pedig figyelmesen próbálja felismerni a formát.

Fejleszti: taktilis érzékelés, figyelem, formafelismerés, grafomotorika.

Ritmus Rajz

Játékmenet:
 A pedagógus ritmust tapsol, amelyet a gyermekek vonalakkal, pontokkal, körökkel jelenítenek meg.

Szabály:
 A gyermekek először meghallgatják a ritmust, csak ezután kezdik a rajzolást.

Kognitív – gondolkodási műveletek, pszichikus funkciók:

Mi változott meg?

Játékmenet:
A gyermekek megfigyelnek néhány tárgyat. Ezután becsukják a szemüket, a pedagógus egy tárgyat elvesz vagy áthelyez. A gyermekeknek meg kell találniuk a változást.

Szabály:
A változtatás alatt mindenki csendben marad és csukva tartja a szemét.

„Mi hiányzik?”

Játékmenet:
 A pedagógus több, ismert tárgyat helyez egymás mellé. A gyermekek megfigyelik, majd egy tárgyat eltakar. Ki kell találniuk, melyik hiányzik.

Szabály:
 Csak akkor mondhatják a választ, amikor a pedagógus erre jelet ad.

Ritmusmemória – Így tedd rá! elemekkel

Játékmenet:
 A pedagógus egyszerű ritmust tapsol vagy kopog, amelyet a gyermekek visszatapsolnak. Nagyobbaknál hosszabb ritmussorok is alkalmazhatók.

Szabály:
 A ritmust pontosan kell visszaadni, a többieket nem szabad megzavarni.

Érzékszervi:

Mi van a zsákban?

Játékmenet:
 A gyermekek a zsákba nyúlva tapintás alapján próbálják felismerni a tárgyakat.

Szabály:
 A tárgyat először csak tapintani szabad, megmutatni vagy kivenni csak a válasz után lehet.

Hangvadász

Játékmenet:
A pedagógus különböző hangokat ad ki vagy hangszereket szólaltat meg. A gyermekeknek ki kell találniuk, honnan érkezik a hang, illetve melyik eszköz szól.

Szabály:
A játék alatt csendben kell figyelni.

Ízek és illatok

Játékmenet:
 A gyermekek bekötött vagy becsukott szemmel szaglás vagy ízlelés alapján próbálják felismerni az adott anyagot.

Szabály:
 Csak olyan ételt kóstolunk, amelyet a gyermek fogyaszthat, és a gyermek bármikor jelezheti, ha nem szeretné.

Verbális:

„Meséld tovább!”

Játékmenet:
A pedagógus elkezd egy rövid történetet: „Egy reggel a kis nyuszi elindult az erdőbe…” A gyermekek egymás után egy-egy mondattal folytatják.

Szabály:
Mindenki csak a saját mondatát teszi hozzá, és kapcsolódnia kell az előző gyermek gondolatához.

Játékmenet:
 A pedagógus körülír egy tárgyat anélkül, hogy kimondaná a nevét. A gyermekek kitalálják.

Szabály:
 A válasz előtt meg kell hallgatni az összes jellemzőt.

Kincsesláda – drámajáték

Eszköz: doboz különböző tárgyakkal.

Játékmenet:
 A gyermek húz egy tárgyat, és elmondja vagy eljátssza, mire lehet használni. A többiek kitalálják.

Szabály:
 A gyermekek nem mondhatják ki azonnal a tárgy nevét, hanem körülírással vagy mozgással kell segíteniük a felismerést.

Non-verbális:

Tükörjáték

Játékmenet:
 Párokban az egyik gyermek a „tükör”, a másik lassú mozdulatokat végez. A tükör pontosan utánozza.

Szabály:
 Lassan, egymásra figyelve kell mozogni, beszéd nélkül.

Mutasd meg!

Játékmenet:
A pedagógus érzelmeket vagy cselekvéseket mond: öröm, szomorúság, meglepetés, fázás, alvás. A gyermekek beszéd nélkül eljátsszák.

Szabály:
Hang nélkül, kizárólag arckifejezéssel és mozdulatokkal lehet kommunikálni.

Így tedd rá! – Mozdulat és ritmus

Játékmenet:
Egyszerű népi énekes játékokhoz kapcsolódóan a gyermekek a dallam és ritmus szerint mozdulatokat végeznek: lépés, taps, fordulás, páros mozgás.

Szabály:
A mozgást a társra figyelve, a közös ritmust követve kell végezni.

Szociális:

Közös építés

Játékmenet:
A gyermekek közösen építenek egy várost, házat vagy várat. Mindenki hozzátesz valamit az építményhez.

Szabály:
Egymás építményét nem rombolhatják le, az eszközökön osztozni kell.

Barátságvonat – drámajáték

Játékmenet:
 A gyermekek egymás mögé állnak, és „vonatként” haladnak. A vezető különböző helyzeteket mutat: akadály, megállás, kanyar, alagút. A szerepek cserélődnek.

Szabály:
 A vonat nem szakadhat szét, a gyermekeknek figyelniük kell az előttük haladóra.

Segíts a társadnak!

Játékmenet:
 A pedagógus egyszerű helyzeteket mond: „A társad elejtette a játékát”, „Nem tudja felvenni a kabátját”, „Nincs helye az asztalnál”. A gyermekek eljátsszák, hogyan tudnak segíteni.

Szabály:
 A segítséget kérni és elfogadni is lehet, a társakat pedig nem szabad kinevet

Fejlesztendő képességek és készségek táblázatos elrendezése a 2026/27-es nevelési évben

Csömödéri Telephely

Játék ötlettár: 

Hétszínvirág csoport

Nagymozgás: Laci megy az óvodába mozgással palacsint játék forgásokkal

Finommotorika:rajzolás, gyöngyfűzés, gyurmázás

Kognitív – gondolkodási műveletek, pszichikus funkciók:találós kérdés, barchópa

Érzékszerv- mi van a zsákban, hol hallod, taktilis párosító

Verbális: mondókák, kiszámolók

Non-verbális: tükörjáték, érzelmek megjelenítése

Szociális: szituációs játékok

Nefelejcs csoport

Nagymozgás: Laci megy az óvodába mozgással palacsint játék forgásokkal

Finommotorika:rajzolás, gyöngyfűzés, gyurmázás

Kognitív – gondolkodási műveletek, pszichikus funkciók:találós kérdés, barchópa

Érzékszerv- mi van a zsákban, hol hallod, taktilis párosító

Verbális: mondókák, kiszámolók

Non-verbális: tükörjáték, érzelmek megjelenítése

Szociális: szituációs játékok

Fejlesztendő képességek és készségek táblázatos elrendezése a 2026/27-es nevelési évben

Novai Telephely

Játék ötlettár: 

Nagymozgás

Méhecskék a virágos réten: Akadálypálya áthaladás (mászás, búvás, egyensúlyozás),

ahol az alakzatok és színek alapján kell a kijelölt „virágra” érkezni.

Mókás szoborjáték: Zénére történő szabad mozgás, majd a zene leállásakor megadott

érzelmek (boldog, meglepett, szomorú) kifejezése mozdulatlanná válással.

Mókusok és fák: Gyors helyzetváltoztatással járó fogójáték, amely fejleszti a térbeli

tájékozódást, a gyors döntéshozatalt és a szabálykövetést.

Finommotorika

Őszi termés-válogató: Apró makkok, mogyorók, csipkebogyók szétválogatása

csipesszel vagy ujjhegyekkel (csipeszfogás erősítése, forma- és színfelismerés).

Érzés-kavicsok festése és fűzése: Sima kavicsokra érzelem-arcok festése, majd színes

gyöngyök fűzése megadott mintasorrend (algoritmus) alapján.

Ujj-tánc és gyurmázás: Gyurmából érzelmeket kifejező arcformák megformálása,

apró részletek (szem, száj) kidolgozása sodrással és formázással.

Kognitív – gondolkodási műveletek, pszichikus funkciók

Érzelem-domino és kakukktojás: Képsorozatok párosítása érzelmek és logikai

összefüggések alapján (pl. mi okozza a jókedvet?), az ok-okozati viszonyok

felismerése.

Mi hiányzik a képről? (Memória és figyelem): Tárgyak vagy érzelemkártyák

letakarása, a hiányzó elem felidézése, a koncentráció és az emlékezet elmélyítése.

Sorminta a méhkaptárban: Szín-, forma- és méretsorozatok folytatása és

kiegészítése logikai szabályok alapján.

Érzékszervi

Varázszsák – Tapintósdi: Különböző textúrájú, formájú tárgyak felismerése pusztán

tapintás útján, azok szóbeli körülírása.

Hang-bújócska: Különböző hangszerek vagy természetes hangok felismerése

bekötött szemmel, a hangforrás irányának meghatározása.

Illat- és ízvarázs: Szezonális gyümölcsök és fűszerek felismerése illat és íz alapján,

az élmények megfogalmazása.

Verbális

Érzelem-mesék és bábjáték: Rövid történetek feldolgozása bábokkal, ahol a

gyerekek megfogalmazzák a szereplők érzéseit és döntéseinek okait.

Rímfaragó méhecskék: Szókincsbővítő és hangdifferenciáló játék rímes szópárok

keresésével és hiányos mondatok kiegészítésével.

„Szeretem benned, hogy…” körjáték: Pozitív tulajdonságok és érzelmek

megfogalmazása a társak felé teljes mondatokban.

Non-verbális

Érzelem-tükör: A gyerekek párban állnak: az egyik fél arcjátékfejezéssel és

gesztusokkal mutat meg egy érzelmet, a másik pedig tükörként pontosan leutánozza.

Néma történetmesélés: Rövid, mindennapi helyzetek elmutogatása szavak nélkül,

kizárólag testtartással, mimikával és mozgással.

Érzések színei (Mozaik): Zenehallgatás közben az zene hangulatának megfelelő

színek és vonalak választása rajzoláshoz, szavak nélküli önkifejezésként.

Szociális

Segítő kezek virágja: Közös csoportszabályok megalkotása és papírvirágra rögzítése;

a társas együttműködés és empátia napi gyakorlása.

Itt vagyok, figyelek rád!: Kooperatív építőjáték, ahol a gyerekek csak párban,

egymással megbeszélve, közösen építhetnek fel egy kijelölt formát.

Bocsánatkérő és bátorító kártyák: Konfliktuskezelést segítő szerepjátékok, a társas

kapcsolatok ápolása és az egymás iránti megértés elmélyítése.

Páka, 2026.09.17.

Készítette:

Kovács Orsolya

Óvodapedagógus 

Óvoda- iskola átmenet munkacsoport felelős

• sz. melléklet

Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde, Páka Ifjúság út. 11.

2026/2027. év NEVELÉSI TERV

1. félév tervezet– MICIMACKÓ CSOPORT

Korcsoport: Vegyes csoport

Óvodapedagógus: Orsós Brigitta Katalin, Pedagógiai asszisztens: Rosu Adrienn

Csoportprofil:

-A 2026/2027-os nevelési év első felét 16 beiratkozott kisgyermekkel kezdtük meg a Micimackó csoportban, akik közül 6 fő nagycsoportos, 4 fő középső csoportos, 6 fő pedig kiscsoportos, ebből 9 fő lány és 7 fő fiú.

– Egy csere történt a csoportok között, Z.B. Katica csoportos lett és B.N.N. pedig Micimackó csoportos lett ettől a nevelési évtől. A szülőkkel egyezetettük ezt előzetesen, ajánlásunkat elfogadták. A csoport összetételnél fontos, hogy figyeljünk az egyenlő mértékű akár hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyermek elosztására így BNN- SNI gyermek ezért került át a Micimackó csoportba. Z.B. számára már az előző félévben felmerült, hogy célszerűbb lenne a nyugodtabb játéka érdekében a csere.

-1  fő középső csoportos gyermek sajátos nevelési igényű (B.N. N.), hozzá  hétfőn és szerdánként gyógypedagógus jár. Hétfőnként a középsős gyermekek fognak gyógypedagógushoz járni, akiknek a szűrés alapján erre szükségük lesz. A csoportból négy nagycsoportos beszédhibás gyermek ( TAZ, KESZL, VK, SS ) keddenként logopédiai ellátásban fog részesülni. A fejlesztőpedagógus a nagycsoportos gyermekek számára prevenciós fejlesztő foglalkozást biztosít heti rendszerességgel, csütörtökönként.

-A gyermekek családi háttere különböző, sajnos egyre többen nehéz anyagi körülmények között élnek.  A gyermekek közül 5 gyermek hátrányos helyzetű  ( KZSA, SS, OE, OMRI, KEszL).

-Az első félévben elsődleges kitűzött cél, hogy a kiscsoportosok elsajátítsák a szokás-szabályrendszert, szívesen járjanak az óvodába, valamint a csoport hangulatára a nyugodt légkör, tartalmas és csendes játékidő legyen általánosságban a jellemző. A második nagyobb cél pedig a ballagó nagycsoportosokra való kiemelt figyelem, fejlesztésükre fordított többletidő megteremtése. keddenként az óvoda- iskola átmenet munkacsoport munkaterve alapján 20-25 perces foglalkozásokkal külön támogatjuk meg őket. Fontos fejlesztendő célterületek a csoport előző évi értékelése során kapott eredmények, amelyben a nagymozgások és az anyanyelvi készségek elmaradása volt nagyobb mértékű.

-A rendszeres óvodába járás, az azonos szülők – óvoda által képviselt nevelési elvek, amennyiben közel állnak egymáshoz, úgy  szép eredményeket tudunk továbbra is majd elérni a gyermekek fejlődésében, önállóságra nevelésben. Ez sajnos több gyermek esetében hangsúlyos lesz (OE, OMRó,), itt továbbra is igyekszünk megértően és következetesen végezni mindennapi tevékenységeinket.

– Az idei nevelési évtől a csoportban minden héten már csak 1 fő óvodapedagógus és minden második héten egy pedagógiai asszisztens végzi szakmai munkáját, az intézmény dolgozói létszáma a gyermeklétszámhoz alkalmazkodva, sajnos egy fővel csökkent. 

Óvodapedagógus: Orsós Brigitta Katalin – határozott időre igazgaztó-helyettesi feladatok ellátásával megbízott személy-, pedagógiai asszisztens: Rosu Adrienn, heti váltásban pedig Molnár Eszter és Frei Csilla dajkák dolgoznak együtt a gyermekek fejlődése érdekében.

Az idei év fő pedagógiai irányelve:

“ A gyermek érdeke az első, minden más feladat utólag közösen pótolható. “

Páka, 2026. szeptember 18.

Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde, Páka Ifjúság út. 11.

2026/2027. év NEVELÉSI TERV

1. félév tervezet– KATICA CSOPORT

Korcsoport: Vegyes csoport

Óvodapedagógus: Kovács Orsolya, Pedagógiai asszisztens: Rosu Adrienn

Csoportprofil:

A 2026/2027-es nevelési év első felét 13 kisgyermekkel kezdtük meg a Katica csoportban, akik közül 6 fő nagycsoportos, 4 fő középső csoportos, 3 fő pedig kiscsoportos, ebből 6 fő lány és  7 fő fiú. 1 nagycsoportos gyermek sajátos nevelési igényű (O.P.Zs.), hozzá hétfőnként gyógypedagógus jár. A csoportban logopédiai fejlesztő és prevenciós fejlesztő is jár ki fejlesztésre. Az idei évtől a 4 éves kort betöltő gyermekek mozgásfejlesztést kapnak.

A gyermekek családi háttere különböző.  A gyermekek közül 1 gyermek hátrányos helyzetű  (F.R.K.).

Jelenleg 2 gyermek F.R.K. és M.V. sajátos nevelési igény kizárása érdekében felülvizsgálatra kaptak időpontot. A vizsgálat eredményét majd a félév során várhatjuk.

Szeptember 7-vel megkezdtük a beszoktatást a csoportban H.B. kezdte, majd a következő héten, K.F. folytatta és O.Zs. várható a harmadik héten. Novemberben 2 új gyermek várható beszoktatásra a tervezett szerint.

Fő célunk, hogy a félév során a kiscsoportos gyermekek szokjanak be az óvodai életbe, szeressenek az intézménybe járni, kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal és kialakuljon a biztonságérzetük.

A foglalkozásokat a csoportba járó gyermekek egyéni képességeire irányítottan tervezzük és szervezzük meg. Hétfőn a mesélés, verselés, kedden a külső világ tevékeny megismerése, szerdán, a vizuális tevékenységek, csütörtökön az énekes tevékenységek, pénteken pedig a nagymozgás kap szerepet a csoportban. Mivel a csoport ideális létszáma lehetővé teszi, így a csoportban játék időben egyéni fejlesztéseket is tartunk. Ezzel csökkentve a gyermekek elmaradását azon területeken, melyek az egyéni fejlődési lapok összesítése során a legalacsonyabb szintet érték el a mérés során.

Továbbá fontos cél az is, hogy a gyermekek az új óvodapedagógust: Kovács Orsolyát megismerjék és bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki vele. Így a kitűzött célokat is meg tudjuk valósítani.

Páka, 2026. szeptember 01.

Készítette: Kovács Orsolya

Óvodapedagógus

Nevelési terv

Óvodapedagógus: Tóth Péterné

Időszak: 2026.09.01.- 2027.01.31

Csoport: Nefelejcs csoport- vegyes 

Csoportprofil

A csoport létszáma 13 fő.

 Érkező gyermek száma: 2 fő kiscsoportos korúval bővül a csoport. Egyikük már a nyáron, aug. közepén kezdte az ovit. Bölcsödéből érkezett, beszoktatása zökkenőmentes volt. Sokat számított, hogy nővére 1 éve fejezte be az óvodát, és Ő sokat kísérte.

 Korcsoportonkénti elosztás: kis csoport-2 fő

                                               középső csoportos-5 fő

                                               nagy csoportos-6 fő

Évet ismétel: 3 fő

Fiú: 7

Leány: 6

Bejáró: 6 /Páka 3, Resznek 1, Iklódbördőce 1, Zebecke 1

HH: 4fő,

SNI: 1 fő

A hátrányos helyzetűeknél ok a szülők alacsony iskolázottsága, az alacsony jövedelem, valamint, hogy egyik szülőre hárul a gyerek nevelése.

Fontos számunkra a folyamatos beszoktatás. Első héten a régi ovisainkat várjuk vissza, aztán a szülővel egyeztetve történik a beszoktatás. Egy jól működő csoport beintegrálja az új társakat, vagyis jóval hatékonyabb a régi rendszernél. Sok stressztényező kapcsolható ki ezért évkezdéskor így. 

  Csömödér, 2026. 09.01.                                            Készítette: Tóth Péterné-óvodapedagógus

Nevelési terv

Hétszínvirág csoport

Óvodapedagógus: Boér Anita

Időszak: 2026-2027 nevelési év

Csoport: vegyes csoport   

CSOPORTPROFIL

névsor

14 fő a létszám

 korcsoportok:2 kiscsoportos, 8 középsőcsoportos, 4 nagycsoportos,

nemek: 6 fiú, 8 lány

GyVT: 7 fő

HH: 4 fő

HHH: 3 fő

SNI: 1 fő

Csömödéri: 8 fő

Kisszigeti: 2 fő

Zebeckei:2 fő

Iklódbördőcei: 1 fő

Zalatárnoki:1 fő

3 új gyermek érkezett a csoportunkba. Két kiscsoportos, és egy nagycsoportos új gyermek.

A korábbi baráti kapcsolatok jól megmaradtak, mellette vannak folyamatosan változó kapcsolódások is. Tanulnak egymás mellett játszani egymással együttműködni.

A sok hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek miatt, az egyéni fejlesztés kiemelt fontosságú a csoportunkban. Feltárjuk a lemaradásokat, egyéni megsegítést végzünk szükség szerint, elvégezzük az egyenlő esélyteremtő feladatunkat az érintett gyermekek tekintetében.

A gyerekek többsége jól tud alkalmazkodni egymáshoz, a csoportunkhoz. Megfelelően beilleszkedett, szokás szabályrendszert elsajátították.

K. B. és H. R. nagycsoportos gyermek nehezen tud alkalmazkodni, szociálisan megfelelően viszonyulni társaihoz, helyzetekhez. A gyermekek már így érkeztek csoportunkba, H. R. előző évben. K.B. pedig most. A szülők pszichológus segítségét kérték, illetve tervezik kérni a mivel otthon is előfordulnak problémák.

Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde

Mini bölcsőde

                        2026-2027. éves nevelési terv

Mini Bölcsődekép:

Szemléletmódunk lényege: szeretetteljes közösségben fogadjuk a nevelésünkre- gondozásunkra bízott gyermekeket. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra.                                                                                                                            Igyekszünk őket teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellettük, hogy az új környezetben biztonságban érezzék magukat. Intézményünk a családi nevelés kiegészítője a gyermekek fél éves korától indokolt esetben négy éves koráig. Programunkat a családi nevelésre építjük, és azt kívánjuk a gyermekek egyéniségének megfelelően kiegészíteni, fejleszteni.                   Cél a személyiségük harmonikus fejlesztése életkori és egyéni sajátosságuknak megfelelően. A gyermekek biztonságérzetét derűs, szeretetteljes légkör kialakításával erősítjük.

Intézménykép kialakításában, az Országos Bölcsődei és Óvodai Nevelési Alapprogramjában megfogalmazott irányelveket tartjuk szem előtt, melyek a következőek:                                                               -A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.                                                                                                -A gyermek számára a legfontosabb a játék, sokszínű, gazdag tevékenységrendszer.                                  – A nevelési munka során alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodnia.                                                                                                                                                                                                                                                                           -Az intézmény szakmailag önálló nevelési intézmény, óvó-védő, szociális és nevelő személyiségfejlesztő funkcióval.                                                                                                                                       – Megfelelő személyi, és tárgyi környezet biztosítása.    

A bölcsődei nevelés, gondozás célja:

A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, viselkedési minták nyújtásával, a gyermek tiszteletben tartásával, kompetenciájának figyelembevételével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, elősegíteni a harmonikus fejlődést.

A bölcsődei nevelés feladatai:

1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása:                                                                               – A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása.                                                                                                                        – Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás).                                                                                                                             A bútorok többsége lekerekítettek, így kevésbé balesetveszélyesek. Odafigyelünk, hogy csak ép játékokat tegyünk ki a polcokra. Rendszeresen szellőztetünk. Fel fogjuk hívni a gyermekek figyelmét, hogy azokat a játékokat, amire nincs szükség elpakoljuk. Ezt a folyamatot sokat gyakoroljuk, így elkerülhetjük az ebből származó baleseteket.         

2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése:     

– Családlátogatás, ami elősegíti a bizalom kialakulását. Ha a szülő beenged a házába és bizalommal fordul felénk, a gyermek ezt látva szintén bizalommal fog fordulni felénk az intézményben.                                                                                                                                                                                           – Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése.                                                                                                                                                                                         – A kisgyermeknevelő – gyermek között szeretetteljes érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése.                                                                                                                                                                              – Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése.                                                                                                                                                           – Az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.                                                                                                                                                                           – A szociális tanulás, a szocializáció és személyiségfejlesztés egyik hatékony formája a munka. A gyermek ezt a tevékenységet a felnőtt mintát alapul vevő, mintakövető, utánzó, örömet okozó tevékenységként, játékként éli meg.

Cél a gyermek a saját szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos tevékenységeket (tisztálkodás, étkezés, öltözködés, játékelrakás, átrendezések stb.) egyéni fejlettségének, képességeihez mérten önállóan végezze. Legyen örömforrás számára a munka jellegű tevékenység.A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható, és sohasem a gyermekre kényszerített feladat. Ismerje meg személyes tárgyait, ruháit.  Sok énekléssel, kedves szavakkal, ölbeli játékokkal, mosolygással, zene hallgatással,  segítségnyújtással könnyítjük meg a kezdeti beilleszkedést. Ezzel elősegítjük, hogy a biztonságérzetük, bizalmuk kialakuljon.

A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei:

A bölcsődében a nevelés és a gondozás egységet alkot, valamennyi helyzetben biztosítjuk a gyermekek számára, hogy érdeklődésüknek, pillanatnyi pszichés szükségletüknek megfelelően ismerkedhessenek a tárgyi és személyi környezettel.

Testápolás, tisztálkodás: A kicsiknél a WC használata minden esetben felnőtt felügyeletével, segítségével zajlik. A pelenkáról való leszoktatáskor minden pelenkacserekor wc-t is használ a gyermek. Letolja nadrágját, wc papírt használ, pelenkát adunk rá, majd felöltözik, lehúzza a wct. A tisztálkodás során a sorrendiségre és a precizitásra hívjuk fel a gyermekek figyelmét. Mosakodásnal önállóan nyitja meg a csapot, szappant nyom, mossa a kezét, arcát, majd elzárja a csapot a gyermek és törölközik. Amelyik mozzanatnál szükséges a kisgyermeknevelő segít,

Öltözködés: A gyakori öltözködés, vetkőzés elősegíti a korai önállósodást ezen a területen. Egy módszernek köszönhetően hamar elsajátíthatják a kabát felvételét is csak le kell a megfelelő módon teríteni eléjük az öltözőszekrényre. A cipőjüket nem az öltözőszekrénynél ülve, hanem egy szivacson cserélik át. Ott nem kell akkorát hajolniuk, így könnyebben felvehetik szóbeli irányítással a cipőjüket. Aki elakad, annak természetesen segítünk. Az időjárásnak megfelelő öltözködésre neveljük a gyermekeket. Ez azért is fontos, mert a mindennapos szabadlevegőn tartózkodás külön odafigyelést igényel. Ha hűvősebb van jobban felöltözünk. A ruhák fokozott igénybevétele szükségessé teszi, a váltóruha létét. A napközben bepiszkolódó gyermeket átöltöztetjük.

Gondozás: A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. Bensőséges helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a figyelmet, biztatást, támogató segítséget kapva. Elegendő időt biztosítunk, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. Sikeres próbálkozásait a megerősítéssel, dicsérettel jutalmazzuk (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. A gondozáshoz tartozik a téli meghűléses problémákra való figyelemfelhívás, a zsebkendő használat és a köhögéssel, tüsszentéssel kapcsolatos illemszabályok. (Kezedet a szád elé teszed, ha köhögsz(tüsszentesz). Ha folyik az orrod megtörlöd, vagy megtörlöm, ha nem sikerül. Segítsek? Segíthetek?)

Étkezés: Étkezésekkor a terítéküket maguk viszik kis segítséggel, vagy szóbeli irányítással a tálaló kocsiról a gyerekek. Segíthetnek a szalvétás kosarat a tálalókocsira tenni. Igyekszünk minél előbb megismertetni minden gyermekkel a kulturált étkezés szabályait, az evőeszköz használatát. Kétkanalas módszerrel segítjük az étkezést, ha szükséges. A próbálkozásra elegendő időt hagyunk, hisz így válnak önállóvá. A kisgyermeknevelők az étkezések előtt kóstolnak ( nem e meleg az étel) a saját asztaluknál, és aztán tálalnak. Elmondják mit eszik a gyermek. Az étkezésekhez az ételt a pákai konyha biztosítja.

Pihenés: A bölcsődéseknek életkorukból adódóan is több pihenésre van szüksége, mint az óvodásoknak. Biztosítjuk a pihenés feltételeit: elegendő időt (2 és fél óra), helyet, csendes, elsötétített, nyugodt környezetet. Nem zörgünk, nem hangoskodunk közben. Puha alvókát hozhatnak a gyerekek, ami átmenti tárgyként is funkcionál. A halk, meditációs zenét továbbra is alkalmazzuk az alvás alatt, ami elősegíti az elalvást, megnyugvást.

Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés

A gyermek utánzás útján tanulja a beszédet, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek mintája. Az anyanyelvi nevelés feltétele a tapintat és a türelem, az egyéni érési ütem figyelembevétele, a kivárás. A beszélőkedv kialakulásának feltétele a nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élménygazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos bölcsődei környezet. Gondozás és játék közben is folyamatosan beszélünk hozzájuk. Kérdezünk. Képekről nevezünk meg dolgokat, mesélünk. Vannak saját készítésű hangutánzó kártyáink, amiket szintén használunk. Mondókázunk, énekelünk nekik. Cél, hogy szavakkal fejezzék ki magukat, ne csak mutogatással. Szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről.

Mondóka, ének: A gyermek egyéni fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz, hangulati állapotához igazodó ének, mondóka felkeltik a gyermekek érdeklődését, pozitív érzelmeket keltenek, érzelmi biztonságot nyújtanak. Az ismétlések, a játékos mozdulatok erősítik a zenei élményt. Az ének, mondóka derűs légkört teremt a csoportban. A zenélés, éneklés örömforrás.

Mese: Hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. A mese feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedési formákat. Különösen alkalmas a gyermek világképének kialakítására. Előtérbe kerülnek a rövid, állatokról szóló mesék, láncmesék. Havi mesénk van. Tehát egy hónapig ugyan az a mese, így jobban rögzül, és kiszámíthatóvá válik számukra. Biztonság érzetüket elősegíti. Növeli a mese általi örömöt, mert többszöri hallásra megjegyez belőle egy részlet, amit később vár már a mesében.

Mozgás: A mozgás alapvető formái kialakulásának időszaka a 0-3 év. Az egészséges gyermek mozgásigénye nagy. A szabad mozgáshoz mind a csoportban, mind a szabadban biztosítjuk a feltételeket. Mozgásfejlesztő játékok, minél nagyobb mozgástér, elegendő idő biztosítása elengedhetetlen feltétele a harmonikus fejlődésnek. Kiemelt figyelmet fordítunk a nagymozgások biztos végeztetésére, az egyéni korrekcióra. A mozgásfejlesztés, a szabadjáték a spontán természetes mozgás közben valósul meg. Futunk asztal körül, használjuk a nagymozgást fejlesztő eszközeinket, mászunk, kúszunk, hempergünk…                                                                                                                                                     Rendelkezésünkre álló eszközök: Csúszda, billenő rácshinta, billegő ülőke, egyensúlyozó kígyó, hinta, 2 guruló deszka,2 görgős autó, 2 libikóka, 2 hintaló, mászó henger, több motor, tornapad, labdák, karikák, szivacs.

Játék, tanulás: A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, a fejlődés fontos tényezője, a világ megismerésének eszköze. Feladatunk a játék feltételeinek biztosítása, figyelemmel kísérése, szükség szerint segítség, ötlet adása. Ölbeli játékokat, simogatókat előtérbe helyezzük a beszoktatásokkor. Sokat játszunk együtt. Gyakoroljuk a játékok helyes használatát. A nagymozgásos játékokat is napi szinten használjuk. (Hinta, libikóka, egyensúlyozó kígyó, csúszda.) Teljesítményelváráshoz kötött ismeretnyújtásnak bölcsődében nincs helye. Bölcsődés korban minden tapasztalat, vagy információszerzés tanulás. A tanulás folyamatos, jellemzően utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, a bölcsődei élet egészét átszövi. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék a tanulás egyik legfontosabb színtere. A játéktevékenység nevelési eszköz, mely alkalmas az értelmi képességek, a finommotorikus mozgás fejlesztésére, a gyermekek személyiségének alakítására, képességeinek fejlesztésére. Alkalmas a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, bizonyos mozgásformák gyakorlására, az ismeretek bővítésére, a beszédkészség alakítására. A játék a szocializáció iskolája, a társas viselkedés gyakorlásának legjobb eszköze. A bölcsődében a fejlesztés nem direkt módon történik, hanem a feltételek megteremtésével. Az új ismeretek nyújtását a gyermek spontán, önként választott ingerkeresésének, felfedező játékainak rendeljük alá. Az kisgyermeknevelő feladatai a játékkal kapcsolatban, hogy a napirenden belül elegendő időt és helyet biztosítson a játék számára, lehetőséget nyújtson az otthoni élmények feldolgozására, eljátszására.

Alkotó tevékenység: Örömforrás maga a tevékenység, nem az eredmény a lényeg. Feladatunk a feltételek biztosítása, technikák megmutatása, az alkotókedv ébren tartása, a gyermeki alkotások megbecsülése, megőrzése. Az elkészült műveket kitesszük a csoportszobában is szemmagasságban a gyermekek által látható helyre, és az öltözőben is.

Napirend:

Hetirend:

A fejlődés jellemzői 2- 3-4 éves korban:

Óvoda érett a gyermek, ha:

Mozgásfejlesztés, követelményszint:

• Bölcsődés kor végére elérendő fejlődési cél:
  •  
  • -Nagyon sok területen legyen önálló a gyermek: egyedül étkezzen, öltözködjön, tisztálkodjon, legfeljebb apró segítséget igényeljen.                                                                                                                                                    -Jól tájékozódjon környezetében, ismerje a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás ne jelentsen nehézséget számára.
  • -Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzze magát biztonságban, hanem szívesen játsszon társaival is.
  • -Környezete iránt legyen nyitott, érdekelje minden, szívesen vegyen részt új tevékenységekben.
  • -A gyermekek többsége legyen szobatiszta.
  • -Gazdag szókincse legyen, elsősorban beszéd útján tartson kapcsolatot felnőttel, gyermekkel.

Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde

Mini bölcsőde

                        2026-2027. éves nevelési terv

Mini Bölcsődekép:

Szemléletmódunk lényege: szeretetteljes közösségben fogadjuk a nevelésünkre- gondozásunkra bízott gyermekeket. Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadásra.                                                                                                                            Igyekszünk őket teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellettük, hogy az új környezetben biztonságban érezzék magukat. Intézményünk a családi nevelés kiegészítője a gyermekek fél éves korától indokolt esetben négy éves koráig. Programunkat a családi nevelésre építjük, és azt kívánjuk a gyermekek egyéniségének megfelelően kiegészíteni, fejleszteni.                   Cél a személyiségük harmonikus fejlesztése életkori és egyéni sajátosságuknak megfelelően. A gyermekek biztonságérzetét derűs, szeretetteljes légkör kialakításával erősítjük.

Intézménykép kialakításában, az Országos Bölcsődei és Óvodai Nevelési Alapprogramjában megfogalmazott irányelveket tartjuk szem előtt, melyek a következőek:                                                               -A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.                                                                                                -A gyermek számára a legfontosabb a játék, sokszínű, gazdag tevékenységrendszer.                                  – A nevelési munka során alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodnia.                                                                                                                                                                                                                                                                           -Az intézmény szakmailag önálló nevelési intézmény, óvó-védő, szociális és nevelő személyiségfejlesztő funkcióval.                                                                                                                                       – Megfelelő személyi, és tárgyi környezet biztosítása.    

A bölcsődei nevelés, gondozás célja:

A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, viselkedési minták nyújtásával, a gyermek tiszteletben tartásával, kompetenciájának figyelembevételével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, elősegíteni a harmonikus fejlődést.

A bölcsődei nevelés feladatai:

1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása:                                                                               – A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása.                                                                                                                        – Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend – ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás).                                                                                                                             A bútorok többsége lekerekítettek, így kevésbé balesetveszélyesek. Odafigyelünk, hogy csak ép játékokat tegyünk ki a polcokra. Rendszeresen szellőztetünk. Fel fogjuk hívni a gyermekek figyelmét, hogy azokat a játékokat, amire nincs szükség elpakoljuk. Ezt a folyamatot sokat gyakoroljuk, így elkerülhetjük az ebből származó baleseteket.         

2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése:     

– Családlátogatás, ami elősegíti a bizalom kialakulását. Ha a szülő beenged a házába és bizalommal fordul felénk, a gyermek ezt látva szintén bizalommal fog fordulni felénk az intézményben.                                                                                                                                                                                           – Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése.                                                                                                                                                                                         – A kisgyermeknevelő – gyermek között szeretetteljes érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése.                                                                                                                                                                              – Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az éntudat egészséges fejlődésének segítése.                                                                                                                                                           – Az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.                                                                                                                                                                           – A szociális tanulás, a szocializáció és személyiségfejlesztés egyik hatékony formája a munka. A gyermek ezt a tevékenységet a felnőtt mintát alapul vevő, mintakövető, utánzó, örömet okozó tevékenységként, játékként éli meg.

Cél a gyermek a saját szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos tevékenységeket (tisztálkodás, étkezés, öltözködés, játékelrakás, átrendezések stb.) egyéni fejlettségének, képességeihez mérten önállóan végezze. Legyen örömforrás számára a munka jellegű tevékenység.A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható, és sohasem a gyermekre kényszerített feladat. Ismerje meg személyes tárgyait, ruháit.  Sok énekléssel, kedves szavakkal, ölbeli játékokkal, mosolygással, zene hallgatással,  segítségnyújtással könnyítjük meg a kezdeti beilleszkedést. Ezzel elősegítjük, hogy a biztonságérzetük, bizalmuk kialakuljon.

A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei:

A bölcsődében a nevelés és a gondozás egységet alkot, valamennyi helyzetben biztosítjuk a gyermekek számára, hogy érdeklődésüknek, pillanatnyi pszichés szükségletüknek megfelelően ismerkedhessenek a tárgyi és személyi környezettel.

Testápolás, tisztálkodás: A kicsiknél a WC használata minden esetben felnőtt felügyeletével, segítségével zajlik. A pelenkáról való leszoktatáskor minden pelenkacserekor wc-t is használ a gyermek. Letolja nadrágját, wc papírt használ, pelenkát adunk rá, majd felöltözik, lehúzza a wct. A tisztálkodás során a sorrendiségre és a precizitásra hívjuk fel a gyermekek figyelmét. Mosakodásnal önállóan nyitja meg a csapot, szappant nyom, mossa a kezét, arcát, majd elzárja a csapot a gyermek és törölközik. Amelyik mozzanatnál szükséges a kisgyermeknevelő segít,

Öltözködés: A gyakori öltözködés, vetkőzés elősegíti a korai önállósodást ezen a területen. Egy módszernek köszönhetően hamar elsajátíthatják a kabát felvételét is csak le kell a megfelelő módon teríteni eléjük az öltözőszekrényre. A cipőjüket nem az öltözőszekrénynél ülve, hanem egy szivacson cserélik át. Ott nem kell akkorát hajolniuk, így könnyebben felvehetik szóbeli irányítással a cipőjüket. Aki elakad, annak természetesen segítünk. Az időjárásnak megfelelő öltözködésre neveljük a gyermekeket. Ez azért is fontos, mert a mindennapos szabadlevegőn tartózkodás külön odafigyelést igényel. Ha hűvősebb van jobban felöltözünk. A ruhák fokozott igénybevétele szükségessé teszi, a váltóruha létét. A napközben bepiszkolódó gyermeket átöltöztetjük.

Gondozás: A gondozás jelentős mértékben befolyásolja a szokáskialakítást és az önállósodást. Bensőséges helyzet kisgyermeknevelő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A személyes és a szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a figyelmet, biztatást, támogató segítséget kapva. Elegendő időt biztosítunk, mivel az egyes mozzanatok megtanulása hosszú gyakorlást igényel. Sikeres próbálkozásait a megerősítéssel, dicsérettel jutalmazzuk (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem jár elmarasztalás. A gondozáshoz tartozik a téli meghűléses problémákra való figyelemfelhívás, a zsebkendő használat és a köhögéssel, tüsszentéssel kapcsolatos illemszabályok. (Kezedet a szád elé teszed, ha köhögsz(tüsszentesz). Ha folyik az orrod megtörlöd, vagy megtörlöm, ha nem sikerül. Segítsek? Segíthetek?)

Étkezés: Étkezésekkor a terítéküket maguk viszik kis segítséggel, vagy szóbeli irányítással a tálaló kocsiról a gyerekek. Segíthetnek a szalvétás kosarat a tálalókocsira tenni. Igyekszünk minél előbb megismertetni minden gyermekkel a kulturált étkezés szabályait, az evőeszköz használatát. Kétkanalas módszerrel segítjük az étkezést, ha szükséges. A próbálkozásra elegendő időt hagyunk, hisz így válnak önállóvá. A kisgyermeknevelők az étkezések előtt kóstolnak ( nem e meleg az étel) a saját asztaluknál, és aztán tálalnak. Elmondják mit eszik a gyermek. Az étkezésekhez az ételt a pákai konyha biztosítja.

Pihenés: A bölcsődéseknek életkorukból adódóan is több pihenésre van szüksége, mint az óvodásoknak. Biztosítjuk a pihenés feltételeit: elegendő időt (2 és fél óra), helyet, csendes, elsötétített, nyugodt környezetet. Nem zörgünk, nem hangoskodunk közben. Puha alvókát hozhatnak a gyerekek, ami átmenti tárgyként is funkcionál. A halk, meditációs zenét továbbra is alkalmazzuk az alvás alatt, ami elősegíti az elalvást, megnyugvást.

Anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés

A gyermek utánzás útján tanulja a beszédet, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek mintája. Az anyanyelvi nevelés feltétele a tapintat és a türelem, az egyéni érési ütem figyelembevétele, a kivárás. A beszélőkedv kialakulásának feltétele a nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élménygazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos bölcsődei környezet. Gondozás és játék közben is folyamatosan beszélünk hozzájuk. Kérdezünk. Képekről nevezünk meg dolgokat, mesélünk. Vannak saját készítésű hangutánzó kártyáink, amiket szintén használunk. Mondókázunk, énekelünk nekik. Cél, hogy szavakkal fejezzék ki magukat, ne csak mutogatással. Szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről.

Mondóka, ének: A gyermek egyéni fejlettségéhez, életkori sajátosságaihoz, hangulati állapotához igazodó ének, mondóka felkeltik a gyermekek érdeklődését, pozitív érzelmeket keltenek, érzelmi biztonságot nyújtanak. Az ismétlések, a játékos mozdulatok erősítik a zenei élményt. Az ének, mondóka derűs légkört teremt a csoportban. A zenélés, éneklés örömforrás.

Mese: Hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésére. A mese feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedési formákat. Különösen alkalmas a gyermek világképének kialakítására. Előtérbe kerülnek a rövid, állatokról szóló mesék, láncmesék. Havi mesénk van. Tehát egy hónapig ugyan az a mese, így jobban rögzül, és kiszámíthatóvá válik számukra. Biztonság érzetüket elősegíti. Növeli a mese általi örömöt, mert többszöri hallásra megjegyez belőle egy részlet, amit később vár már a mesében.

Mozgás: A mozgás alapvető formái kialakulásának időszaka a 0-3 év. Az egészséges gyermek mozgásigénye nagy. A szabad mozgáshoz mind a csoportban, mind a szabadban biztosítjuk a feltételeket. Mozgásfejlesztő játékok, minél nagyobb mozgástér, elegendő idő biztosítása elengedhetetlen feltétele a harmonikus fejlődésnek. Kiemelt figyelmet fordítunk a nagymozgások biztos végeztetésére, az egyéni korrekcióra. A mozgásfejlesztés, a szabadjáték a spontán természetes mozgás közben valósul meg. Futunk asztal körül, használjuk a nagymozgást fejlesztő eszközeinket, mászunk, kúszunk, hempergünk…                                                                                                                                                     Rendelkezésünkre álló eszközök: Csúszda, billenő rácshinta, billegő ülőke, egyensúlyozó kígyó, hinta, 2 guruló deszka,2 görgős autó, 2 libikóka, 2 hintaló, mászó henger, több motor, tornapad, labdák, karikák, szivacs.

Játék, tanulás: A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, a fejlődés fontos tényezője, a világ megismerésének eszköze. Feladatunk a játék feltételeinek biztosítása, figyelemmel kísérése, szükség szerint segítség, ötlet adása. Ölbeli játékokat, simogatókat előtérbe helyezzük a beszoktatásokkor. Sokat játszunk együtt. Gyakoroljuk a játékok helyes használatát. A nagymozgásos játékokat is napi szinten használjuk. (Hinta, libikóka, egyensúlyozó kígyó, csúszda.) Teljesítményelváráshoz kötött ismeretnyújtásnak bölcsődében nincs helye. Bölcsődés korban minden tapasztalat, vagy információszerzés tanulás. A tanulás folyamatos, jellemzően utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, a bölcsődei élet egészét átszövi. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék a tanulás egyik legfontosabb színtere. A játéktevékenység nevelési eszköz, mely alkalmas az értelmi képességek, a finommotorikus mozgás fejlesztésére, a gyermekek személyiségének alakítására, képességeinek fejlesztésére. Alkalmas a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, bizonyos mozgásformák gyakorlására, az ismeretek bővítésére, a beszédkészség alakítására. A játék a szocializáció iskolája, a társas viselkedés gyakorlásának legjobb eszköze. A bölcsődében a fejlesztés nem direkt módon történik, hanem a feltételek megteremtésével. Az új ismeretek nyújtását a gyermek spontán, önként választott ingerkeresésének, felfedező játékainak rendeljük alá. Az kisgyermeknevelő feladatai a játékkal kapcsolatban, hogy a napirenden belül elegendő időt és helyet biztosítson a játék számára, lehetőséget nyújtson az otthoni élmények feldolgozására, eljátszására.

Alkotó tevékenység: Örömforrás maga a tevékenység, nem az eredmény a lényeg. Feladatunk a feltételek biztosítása, technikák megmutatása, az alkotókedv ébren tartása, a gyermeki alkotások megbecsülése, megőrzése. Az elkészült műveket kitesszük a csoportszobában is szemmagasságban a gyermekek által látható helyre, és az öltözőben is.

Napirend:

Hetirend:

A fejlődés jellemzői 2- 3-4 éves korban:

Óvoda érett a gyermek, ha:

Mozgásfejlesztés, követelményszint:

Bölcsődés kor végére elérendő fejlődési cél:

-Nagyon sok területen legyen önálló a gyermek: egyedül étkezzen, öltözködjön, tisztálkodjon, legfeljebb apró segítséget igényeljen.                                                                                                                                                    -Jól tájékozódjon környezetében, ismerje a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás ne jelentsen nehézséget számára.

-Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzze magát biztonságban, hanem szívesen játsszon társaival is.

-Környezete iránt legyen nyitott, érdekelje minden, szívesen vegyen részt új tevékenységekben.

-A gyermekek többsége legyen szobatiszta.

-Gazdag szókincse legyen, elsősorban beszéd útján tartson kapcsolatot felnőttel, gyermekkel.

Pákai Öveges József Óvoda-Bölcsőde Novai Telephely – Méhecske Csoport

2026/2027. év NEVELÉSI TERV
I. félév – MÉHECSKE CSOPORT

Korcsoport: Vegyes csoport (3–6/7 éves gyermekek)    |    Időszak: 2026. szeptember 1. – 2027. január 31.

Csoportprofil és fő célok

Vegyes életkorú csoport, több új kiscsoportos átszoktatásával és egyéni fejlesztést igénylő (BTMN, SNI) gyermekek integrált nevelésével. Fő pedagógiai elvünk a családias, biztonságos légkör megteremtése, az egyéni differenciálás, az önállósodás sürgetésmentes támogatása és a szociális tanulás modellkövetéssel történő segítése.

Kiemelt célok: zökkenőmentes adaptáció; egészséges életmód és higiénia; kulturált, önálló étkezés; érzelmi nevelés és közösségépítés; a szabad játék védelme és a fenntartható szemlélet megalapozása.

Nevelési területek és feladatok

I. Egészséges életmód alakítása

II. Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés

III. Anyanyelvi nevelés

IV. Játék

V. Munka jellegű tevékenységek

VI. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Differenciálás és inkluzív stratégiák

Személyre szabott feladatadás: a naposi munka, elpakolás és kézműves tevékenységek a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodnak. A szokások gyakorlása egyéni tempóban történik; az új kiscsoportosok és a BTMN/SNI gyermekek számára hosszabb átmeneti időt biztosítunk az önkiszolgálásban. A fejlesztőpedagógussal és gyógypedagógussal együttműködve a szakértői véleményben foglalt specifikus célokat beépítjük a mindennapi tevékenységekbe.

Mérés, értékelés

A gyermekek szokáskialakulását, önállósodását és szociális fejlettségét napi szinten megfigyeljük és dokumentáljuk. Január végén az egyéni fejlődési naplókban rögzítjük az önkiszolgálás, a társas kapcsolatok és a játéktevékenység fejlettségi szintjét; ez alapot ad a II. félévi nevelési terv megfogalmazásához.

Készítette: Nagy Anikó
Kelt: Nova, 2026. szeptember 01.

^[1] https://www.bpxv.hu/ugytipus/rendszeres-gyermekvedelmi-kedvezmeny